“Az arcom a sorsom” - ebben van igazság?

Beccsszó, hogy egy nagyon ronda embert is felvennék a munkára, ha ők a legalkalmasabb jelöltek, illetve rájuk is ugyanúgy mosolygok az utcán, ha dolgunk van egymással. Egyedül a szexet nem tudom megigérni.

De tessék, ha már tudományt akartál:

[link]

A kisérlet során elhitették az emberekkel, hogy álsebet raktak az arcukra sminkelés közben, hogy megnézzék, hogy hogyan reagálnak rá mások egy állásinterjú során. Időközben - az alanyok tudta nélkül - leszedték a sminket egy részükről. Ennek ellenére a résztvevők úgy érezték, hogy negatívan diszkriminálták őket a "seb" miatt, ami közben már nem is volt az arcukon. A diszkrimináció részben a fejedben történik csak, mert elhitetted magaddal, hogy az emberek utálnak az arcod miatt.

Ha megnézel egy csomó kifejezetten sikeres színészt, sok közöttük olyan ronda, hogy borzasztó, ettöl függetlenül sikeresek lettek, és azért, mert felvállalták magukat úgy, ahogy vannak, nem pedig elkezdtek picsogni.

Egyébként ez ez teljesen téves feltételezés, hogy csak annak lehet jó élete, aki "szép" (habár ez is igen relatív), egy ronda, de magabizos ember sokkal vonzóbb, mint egy szép, de bizonytalan vagy nagyképü.

Szóval nem a kinézeted szabja meg a sorsodat, hanem te saját hozzáállásod magadhoz, ha van egészséges személyiséged, akkor lényegtelen, hogy nézel ki.

És genetikailag is csak ez számít!

16

Tehát akkor mi a konklúzió? Hogy a külsőd gatya, a személyiséged pedig varázslatos? Utóbbira van esetleg valami támpontod, visszajelzésed, vagy csak te magad gondolod úgy, hogy amúgy egy nagyon f.sza gyerek vagy?

"De az esetemben ez eddig nem vált be"

Mondjuk azért, mert a személyiséged annyira taszító, hogy ezáltal esélyt sem adsz arra hogy bárki meg akarjon ismerni.

Nem is tudom, de lehet, hogy van ebben valami, bár nem pontosan értem, hogy a kérdező mit akar tudni.

'Bizonyos koron túl minden ember felelős az arcáért.' (Albert Camus idézet)

Ez eléggé arra utal, hogy a jellemhibák, az indulatok, az alapvető lelki beállítottság nyomot hagy az arcon, például a rosszindulat, de ugyanúgy a kedélyes barátságosság, az optimista életszemlélet, a jó humorérzék, amely arra kényszeríti az illetőt, hogy mindenen mosolyogjon.

Szarkalábak lesznek a szeme sarkában és a ráncai, amik kialakulnak egyre jobban kifejezik habitusát.

Eléggé egyetértek ezzel a mondással.

"Igen, a barátok és család szerint én vagyok a legjobb ember.

"Nem taszító. Én vagyok a legjobb ember. "

Nem akarlak elkeseríteni, de azt vágod ugye, hogy a hozzánk közel álló embereket (legyen az rokon vagy barát) általában nem szoktuk negatív jelzőkkel illetni, ráadásul velük sokkal elnézőbbek is vagyunk mint idegen emberekkel?!

Egy egyszerű példával szemléltetve, ha valaki nekitolat apád/barátod autójának, bizonyosan hallasz tőle olyat, hogy "ilyen balf.sz embereket", "ez sem tanult meg vezetni", idióta p.csa/gyökér", stb., míg ha te meséled el hogy beletolattál valakibe, valószínű a reakció az lesz, hogy "jó ez mindenkivel megeshet", "ettől még felkel holnap a nap", "ilyen már velem is előfordult, majd máskor jobban figyelsz".

Ez szimpla pszichológia, nyilván a családtagjainkat/barátainkat nem rugdossuk és húzzuk mélyebbre, elvégre milyen barát/szülő az olyan, aki csak kritizálni tud?

Arról már ne is beszéljünk, hogy irgalmatlan nagyképűségre és egoizmusra vall, ha valaki ilyen kijelentéseket tesz... Ez pont annyira (ha nem jobban) taszító, mint aki az ellentéte és úgy gondolja, ő a világ legnagyobb sz.rja.

Ha valóban érdekel, hogy milyen ember vagy, arra a környezeted fog relevánsan reagálni. Mert az idegen emberek nem elfogultak.

Ha összességében mosolyognak rád az emberek, keresik a társaságod, az egy jó indikátor arra vonatkozólag, hogy jó embernek tartanak, hiszen a jó emberek társaságát mindenki keresi. Míg ha amúgy a kutya nem megy a közeledbe és inkább kerülnek mintsem keresnek, az pontosan azt jelenti, hogy olyan ember vagy, akinek a társaságából nem kérnek az emberek.

Szóval mert anyu azt mondta, hogy te egy böcsületes derék legény vagy, de sajnos az emberek nem anyukád véleménye alapján fognak téged megítélni, hanem a saját véleményük alapján, amit a személyiségeddel váltasz ki.