A jakobinus diktatúra idején nem volt bűnözés Franciaországban, mert az emberek féltek, hogy még egy lopás miatt is kivégzik őket?

A halálbüntetéstől való félelem ritkán tartott vissza bárkit is a bűn elkövetésétől, ugyanis adott pillanatban nem gondolja senki, hogy el fogják fogni és meg fogják büntetni.

A francia forradalom alatt időnként nagyon leromlott a morál, zavaros idők voltak, hol itt, hol ott tört ki anarchikus zavargás, erőszakoskodás, fosztogatás, amit szigorral letörtek. Az emberek részegeskedtek, sutba vágták az erkölcsöt is, de mindenhol helyre állították a rendet, volt ahol maguktól kitombolták magukat.

Mindemellett a jakobinusok nem a bűnözőket nyakazták elsősorban, hanem politikai ellenfeleiket, a királypártiakat, akik elsősorban a nemesség köreiből kerültek ki. Az egyház sok képviselőjét, hivatalnokait, papi és világi személyeit is nyaktiló alá küldték és mindazokat, akik veszélyeztethették hatalmukat, vagy legalább is abba í gyanúba estek.

A köztörvényes bűnök ellen nagy általánosságban működött a szokásos igazságszolgáltatás, kivéve a legnagyobb zűrzavar időszakát, de akkor is inkább a politikai színezet volt az, ami ilyen drasztikusan esett latba ítélkezéskor.

#5

Igen, ez nagyrészt tévedés.

Elsősorban a régi rend bukott meg, az ancien regime.

Ez a hagyományos feudalizmus volt, a nemesség vezetésével, az egyházra támaszkodva.

A gyarmati kereskedelemre alapozott polgárosodás által létrejött új társadalmi réteg is hatalmat akart, az ügyvédek, orvosok, kereskedők, hivatalnokok stb...

A feudalista gazdaságszervezet nem volt képes kielégíteni a jelentkező árukeresletet, élelmiszerhiányból fakadó állandósuló infláció szegényített el mindenkit.

Túlnépesedés következett be.

A X.-XI. században Európa lakossága ugyanannyi volt, mint ezer évvel korábban, azonban két, háromszáz év alatt megkétszereződött a népesség, ami már ekkor kezdett gondokat okozni, de egy bizonyos középkori mezőgazdasági modernizálással még éppen kezelhető állapotok voltak jobbára, az időszakos éhínségek peremén táncolva.

Ezt visszavetették a keresztesháborúk és a behurcolt a pestis ám az Újvilágból később behozott nagy energiatartalmú növények elterjedése népességrobbanáshoz vezetett a XVII. század közepétől, végétől és ez felgyorsult a XVIII. században.

Ekkor már nem voltak feltöretlen őserdők és nem tudtak további technikai újításokat bevezetni és a feudális termelési viszonyok miatt a termelés nem volt fokozható.

Hiába hozták az uralkodók mindenhol egyre-másra a gazdasági, pénzügyi rendeleteket, (mert mindenhol megvolt ugyanez a probléma, bár nem teljesen azonos hangsúllyal), a gazdasági csőd, válság nem volt kezelhető.

Mindehhez hozzájárult, hogy szinte mindenkinek voltak privilégiumai, amikhez mindenki ragaszkodott, csak a többiek eltörlésére tett kísérleteket helyeselték.

Egyszerűen megoldhatatlan gondokkal szembesültek, a feudalizmusra alapult régi rendnek el KELLETT tűnnie és ki kellett alakulnia a kapitalizmusnak, hogy megoldódhasson a válság és lehetővé válhasson mind az iparban, de főként a mezőgazdagságban egy hatékonyabb termelékenység, ami a megnövekedett népességet el tudta végül látni..

# 6

Több állításod is téves.

Állandósult inflacióról nem lehet beszélni, hiszen akkor arany és ezüst, azaz nemesfém pénz volt forgalomban, azaz a 20-21. századhoz képest viszonylagos árstabilitás érvényesült.

Az állandó elszegényedés sem igaz, hiszen Franciaország nemzeti jövedelme meredeken emelkedett a 17-18. században. A francia király bevétele 1789-ben az 1600-as 500%-a volt.

A nagy francia forradalmat megelőző brutális éhínség oka, hogy a szabadkereskedelmi reformpolitika jegyében feloldották az addig az ellatásbiztonság érdekében szigorúan korlátozott gabonakereskedelem korlátait.

#7

Itt megnézheted, hogy mi vezetett ahhoz, hogy Necker pénzügyminiszter 1783 januárjában bejelentette az államcsődöt.

[link]

A megelőző idők túlköltekezése miatt tomboló infláció tovább tartott, csupán rövid időre lehetett enyhíteni az asszignáta kötvénnyel a francia forradalom idején: 1790-ben a francia államot a fizetésképtelenség réme fenyegette, ezért Talleyrand javaslatára az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kisajátította az egyház vagyonát, majd e vagyont fedezetül használta egy papíralapú kötvény, az asszignáta kibocsátásához. Az asszignáta kötvény jellege ellenére rendes fizetőeszközként szolgált, mind a hazai, mind a külföldi hitelezők elfogadták, viszont olyan mennyiségben, mondhatni nyakló nélkül nyomtatta az állam, hogy két évvel a bevezetésük után a névértékük jóval meghaladta a fedezetükre szánt vagyon értékét, s ez egyenes úton vezetett oda, hogy az infláció valósággal vágtatni kezdett. Az 1790-es évek végére az asszignáták már teljesen elértéktelenedtek, a szakadatlan háború és a tartós élelmiszerhiány pedig csak tetézte a gazdasági nehézségeket. A problémát végül Napóleon tudta megoldani 1803-ban, amikor értékálló aranypénzt, vezetett be törvényes fizetőeszközként, a germinali frankot.

A forradalom kitörését legjobban az egyre meglóduló infláció segítette elő, amely valósággal nyomorba taszított rengeteg embert.

A gazdasági válságot a sorra kinevezett pénzügy-miniszterek reformjai képtelenek voltak orvosolni, Calonne, de Brien, Necker sorra megbuktak és ténykedésükkel végül nem lehetett elkerülni az államcsődöt, ami a forradalom egyik legfőbb oka volt.

# 8

IDÉZLEK: "A megelőző idők túlköltekezése miatt tomboló infláció tovább tartott, csupán rövid időre lehetett enyhíteni az asszignáta kötvénnyel a francia forradalom idején:"

Ne haragudj, ez konkrétan hülyeség. Semmiféle tomboló infláció sem volt 1789 előtt Franciaországban, az infláció, mint jelenség csak az asszignáta papírpénzként funkcionáló kötvények kibocsátásával jelent meg.

1789 előtt nem volt infláció, tekintve, hogy a Francia Királyságban arany-ezüst pénzérméken alapuló nemesfém pénzrendszer volt használatban, az arany-ezüst pedig nem inflálódott, hanem viszonylagos árstabilitást képviselt, mert értékét az arany és az ezüst világpiaci ára határozta meg.

Magyarázd már meg nekem, hogy a Louis d'or, a Lajos arany (7.6490 grammos, 0.917 ezrelék finomságú, azaz 91,7% színaranyat tartalmazó) pénzérme hogyan inflálódott?

SEHOGY.

# 8

Hogy értsd, miért hülyeség, amit írsz.

Az aranynak 1789 előtt is világpiaci ára volt, nemzetközi árfolyama.

Ezért Franciaországban sem mehetett a vert aranypénz értéke a világpiaci ár alá, nem történhetett "tomboló infláció".

Jelenleg a világpiacon 1 gramm színarany 27 577 Ft.

Magyarországon sem mehet az arany ára a világpiaci ár alá.

Ahogy Franciaországban sem ment 1789 előtt, pláne nem jelentősen, "tomboló inflációval", mert ez közgazdasági képtelenség.