Hány vármegyéje volt Magyarországnak, 72 vagy 64 és mi okozta ezt a számbeli változást?

Attól függ, mikor. Az idők során többször változott a szám.

Az is szokott eltérést okozni, hogy Horvátországgal vagy anélkül számolják.

A vármegyék száma és területe többször is változott, hol egyesültek egy vármegyében, hol különváltak egymástól.

Néhány jellemző kérdés röviden, mivel eléggé közbeszédbeli téma a vármegyék száma és lehet olvasni különféle számokat is.

— 63 vagy 64 vármegye:

Alapvetően 63 + Fiume (Horvátország), összesen 64 vármegye.

— 64 vagy 71 vármegye:

Magyar Királyság 63, Horvát-Szlavónország 8, összesen 71 vármegye.

— 71 vagy 72 vármegye:

Magyar Királyság 63, Horvát-Szlavónország 8, Fiume, összesen 72 vármegye.

(Horvát-Szlavónország lényegében Horvátország.)

— Vármegyék száma néhány évszámmal:

- 975-1038 - I. István, államalapító magyar királyunk 48 vármegyét alapított amelyek száma még az Árpád-korban nőtt.

- ~1200~1300 - 76 vármegye igazolt forrásból (esetleg ~80 is lehetett).

...

- 1920-ig - 63 vármegye.

- 1920 - Trianon után 33 vármegye.

- 1923 - Megyerendezéstől 25-re csökkent.

- 1950 - Megyerendezéstől (máig) 19-re csökkent.

(1950-től a hivatalos megnevezés 74 éven át "megye" lett.)

- 2023 - A hivatalos megnevezés újra "vármegye".

De.

De korábban is csak perszonálunióban volt Magyarországgal, nem szerves közigazgatási egységben, így a Magyar Királysághoz számítani a területét szerintem helytelen.

Úgy, hogy volt horvát királyság, aminek az uralkodói a magyar királyok voltak. Ezt hívják perszonáluniónak.

A bán csak a közigazgatás vezetője volt, mint a nádor vagy később a miniszterelnök.

Trianont még meg kell beszélnie a magyar társadalomnak. Méghozzá úgy, hogy az is benne legyen ami jellemzően kimarad. Trianon jeleneg sajnos nem más mint görcsös ragaszkodás, birtoklás, ami helyett a becsület azt kívánja, hogy elismerjük és gratulálunk Horvátország és a többi állam államalapításához. Ezt kívánja a becsületünk is. Nekik is jár az államalapítás és ugyanúgy megbecsüljük, mint a sajátunkat.

"... nem Trianonnál szakadt le Horvátország?"

Lényegében igen is meg nem is és bár így szokták mondani, de nem igazán... Addigra Horvátország már technikailag nem volt magyar terület és kinyilvánította függetlenségét, amit mi nem akartunk elismerni. Még a legszebb "Trianonos" elképzelés szerint is, ha Nagy-Magyarország megmaradt volna, még akkor is kiváltak volna a környező államok és így legalább nem velünk kellett harcolniuk, ami nekünk is jó valójában.

Az 1868. június 25-i "Magyar-Horvát kiegyezés" szerint, ami Horvátország politikai státuszát szabályozta Ausztria-Magyarországon belül, a horvátokkal egy államközösséget alkottunk, de a horvátok saját területű politikát folytattak. Akkortól Horvátország számára önálló a törvényhozás, a közigazgatás, az istentisztelet és az oktatás, valamint az igazságszolgáltatás. A király koronázása viszont egy kornával és koronázással történt. Tehát egy "vegyes" jogi helyzetről volt még szó.

Ez megszűnt az I. világháború végén 1918-ban, amikor a horvát parlament Horvátország 1918. október 29-ei szuverenitási határozata szerinti döntésükkel, megszüntetett minden állami és jogi kapcsolatot Ausztria-Magyarországgal. 1918-ban a a Habsburg Monarchia is összeomlott és jogutód nélkül szűnt meg, és Horvátország elszakadt Magyarországtól és a monarchiától is. A későbbi Horthy-korszak Magyar Királysága már nem a régi monarchia folytatása volt (!), hanem csak magyar jogú Magyar Királyság, tehát akkor sem tartozott hozzánk Horvátország.

Trianoni Békeszerződés - de.wiki

"Horvátország és Szlavónia október 5-én Zágrábban megalapította a Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsát , felhagyott a budapesti utasításokkal, és 1918. október 30-án az új Szlovén-Horvát-Szerb Állam részévé nyilvánították magukat."

[link]

( [link] )

( [link] )

( [link] )

( [link] )

( [link] n%E2%80%93Hungarian_Settlement )

( [link] )

( [link] )

OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

- 1867-1918

Térkép 1914:

[link]

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG

1918. november 16. - 1919. március 21.

Térkép:

[link]

A TRIANON BÉKEDIKTÁTUM

- Aláírás dátuma: 1920. június 4.

- Életbelépés: 1921. július 31.

A horvátoknak volt már a kora körzépkorban önálló állama, a Horvát Fejedelemség majd a Horvát Királyság. Utána jöttek az Árpádházi királyok, majd a Habsburgok és mások is. Így van a kronológiája:

~626-790 - Porga - Horvát Hercegség első horvát uralkodója

~ 790-896 - Alsó-Pannon Hercegség horvát hercegekkel

- 800-925 - Horvát Hercegség (Horvát Fejedelemség) horvát hercegekkel

- 925–1102 Horvát Királyság horvát királyokkal

- 1102-1301 Horvátország királyai Árpád-házi királyok

- 1301-1305 Horvátország királya Premysl-ház, cseh uralkodóház

- 1305- 1307 Horvátország királya Wittelsbach-ház, német uralkodóház

- 1290-1414 Horvátország királyai Anjou-ház, francia uralkodóház

- 1390-1394 Horvátország királyai Kotromanic ház, bosnyák uralkodóház

- 1387-1437 Horvátország királya - Luxemburgi-ház, német uralkodóház

- 1437-1439 Horvátország királya Habsburg-ház, német uralkodóház

- 1440-1444 Horvátország királya Jagelló-ház, litván uralkodóház

- 1444-1457 Horvátország királya Habsburg-ház, német uralkodóház

- 1458-1490 Horvátország királya Hunyadi-ház, magyar uralkodóház

- 1490-1526 Horvátország királya Jagelló-ház, litván uralkodóház

- 1526-1570 Horvátország királya Szapolyai-ház, erdélyi magyar uralkodóház

- 1527-1918 Horvátország királyai Habsburg-ház, német uralkodóház

( [link] )

( [link] )

Horvát Királyság (Habsburg) - wiki

"A Horvát Királyság (...) a Magyar Korona Földjeihez tartozott , de jelentős ideig közvetlen osztrák birodalmi fennhatóság alatt állt, pl. utolsó évei. Fővárosa Zágráb volt."

"Főváros (jobb oldalon ott is van):

Zágráb (1557–1756)

Varasd (1756–1776)

Zágráb (1776–1868)"

[link]

Itt is ott vannak a fővárosok és Zágráb is:

[link]

................................

Zagreb - wiki

"Zágráb története egészen i.sz. 1094-ig nyúlik vissza, amikor a Horvát Királyság elleni hadjáratából hazatérő László magyar király egyházmegyét alapított."

[link]

................................

Amúgy nem azt írtam, hogy a Horvát Királyság része volt, hanem a "Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa" alakult ott.

Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa - wiki

"A Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa (...) az Ausztria-Magyarországon élő szlovének, horvátok és szerbek politikai testülete volt, melyet 1918. október 5-én alapítottak Zágrábban."

[link]

................................

Amikor az Árpádházi királyok Horvátországba mentek már előtt volt Horvát Királyság (nem nehéz utánanézni), és meghódították a Horvát Királyságot. Ennek a horvátok valójában nem örültek és csak annyi a mentségünk, hogy a kor szokásai voltak a terület hódítások. És legalább nem voltunk annyira mohóak, mint a kontinenseket uralni akaró rómaiak, spanyolok vagy britek. Ez van. Legalább nagyjából jó uralkodóik voltunk, bár nem teljesen azért. Végső soron a korszak megszokásairól volt szó és kb mindenki mindenhol csinált ilyet.

................................

"Szent László idejében azonban megszünt a Horvát Királyság"

Ez így pontatlan. Megszálltuk őket és nem maguktól valahogy "megszűnt" vagy átadták a királyságukat. Sőt a Horvát Királyság koronáját 1102 és 1301 között az Árpád-házi királyok viselték, szám szerint 15 Árpád-házi király.

Kálmán magyar király - wiki

Jobb oldali adatoknál is láthatod:

Magyarország királya - Uralkodási ideje 1095. július 29. – 1116. február 3.

Horvátország királya - Uralkodási ideje 1102. május 17. – 1116. február 3.

Dalmácia királya - Uralkodási ideje 1106 – 1116. február 3.

[link]

(Amúgy a 7-es listából kimaradt 925–1102 között egy Árpád-házi király.)

I. László csak "amolyan" trónörökösének minősült, ugyanis az elhunyt horvát király felesége I. László testvére volt. Az öröklés viszont azért nem így ment, nem számított trónörökösnek a király felesége. Ma a házastársi öröklés szerint persze annak tudhatnánk be, ez igaz.

Az elhunyt horvát király halála után utódlási konfliktus alakult ki a horvát nemesek csoportjai között. Szent László testvére, Árpád-házi Szép Ilona volt a horvát király özvegye. Szép Ilona igyekezett a pozícióját megtartani az utódlási válság idején Horvátországban, de az számára, mint királyi özvegynek akadozva ment. Behívta az országba testvérét, Lászlót, akit valahogy a házasság alapján a horvát nemesek egy része is támogatott (részben a pápai fennhatóság alól menekülés miatt), és felajánlották neki a horvát trónt.

A horvát nemesek másik fele viszont nem támogatta és külön horvát jelöltet akartak a horvát trónra Petar Snacic személyében. Szóval a horvát nemesek egy része vitatta László trónhoz való jogát és megválasztották Petar Snacicot horvát királynak a Snacic-ház nemesi családjából és meg is koronázták. Szent László és Petar Snacic egymás között harcoltak a Horvát Királyságért. László győzött.

De ezek akkoriban így mentek...