Magyarországon a honfoglalás korában is ilyen meleg volt nyáron?

Question

Válaszadó #4 · Accepted Answer

Sokkal több volt az erdősség. És az erdősségenek mind a csapadék eloszlásra, mind a hőmrsékletre jelentős hatása van.

Válaszadó #1 · Answer

Ennyire nem, de akkor is voltak 30+ nyarak, mert 950-1250 között egy kisebb felmelegedési időszak volt.

Válaszadó #2 · Answer

Ennyire biztos nem.
Akkoriban nem volt ennyi beton, bitumen, épület, mező, síkság, amik egész nap szívták magukba a meleget, éjjel meg kisugározták, és nem tudott lehűlni a táj.

Válaszadó #3 · Answer

Ahogy az #1-es írja. Utána nagyjából 1850-ig lehűlés, onnantól újra elkezdődött felmelegedés. Sokan azért kételkednek abban, hogy az emberi tevékenység okozza a jelenlegi felmelegedést, mert a Föld történetében ilyesmi már sokszor előfordult.

Válaszadó #5 · Answer

"Akkoriban nem volt ennyi beton, bitumen, épület, mező, síkság, amik egész nap szívták magukba a meleget, éjjel meg kisugározták, és nem tudott lehűlni a táj."
ez a (nagyobb) településeken igaz, de azoktól távolabb már nem. ahhoz sokkal több beépített felület kéne, hogy az egész kárpát-medence éghajlatát érdemben módosítsa.

Válaszadó #6 · Answer

Na de mi volt a helyzet akkoriban Szlovákiában? És Ukrajnában? Vagy a Német Demokratikus Köztársaságban?

Válaszadó #7 · Answer

Sokan nem tudják... De meg kell nézni egy vízrajzi térképet, hogy mi volt itt a 18.-19. századi alföld lecsapolások előtt. Sok település konkrétan egy kis dombon állt és körbe minden irányból vizes láp. Bárhogy is nézzük, az nem tud annyira felmelegedni mint a kopár homok

Válaszadó #8 · Answer

Sőt a települések java része ma is a magaspartokon fekszik. Árpádék se a mederbe vertek sátrat. A pocsolyatérkép egy kicsit csalóka, de a lényeg, hogy a jégtorlaszokat leszámítva az árvizek sem pusztítóak voltak.

Válaszadó #9 · Answer

Nem, de pár száz évvel később igen. Akkor is volt egy hasonlóan meleg időszak. Akkor is visszahűlt, most is vissza fog, mivel a klímahiszti dogmáival ellentétben a klímaváltozás nem lineáris, hanem ciklikus.

Válaszadó #10 · Answer

9#
A változás sebessége ami abnormális. Néhány száz év alatt megy végbe olyan változás ami a földtörténetben tízezer évek alatt. Leszámítva az aszteoridát. De tulajdonképpen a széngidrogének elégetésével olyan mintha beledobtuk volna azt a sziklát a rendszerbe, csak nincs olyan látványos kataklizma.

Válaszadó #11 · Answer

A honfoglalókat az európai tél sokkal jobban zavarta, mint a nyár. Nyaranta amúgy sem feltétlen tartózkodtak otthon, hanem akkor kalandoztak. A tél nem kifejezetten alkalmas a lovasnomád fosztogatásra, mert nem tudsz megállni a lópálya pihenőjében legeltetni, ha mindent belep a hó. Meg veszélyessé is vállnak az átkelések egy csomó helyen, míg nyáron szárazságban megnyílnak a folyókon a gázlók.
Nyilván van egy olyan szintű hőség ami már kontraproduktív, de nem vágtattak folyamatosan a lovakkal, hanem szép nyugodt túratempóban barangoltak és rendszeresen itatták a jószágokat. Lóval haladni még a mostani melegben is lehet.A letelepedett népességnek persze ez is szemponttá vált, de feltehetőleg már akkor is a Kiskunság volt a legmelegebb vidékünk és nem nagyon voltak ott lakott települések.
Arra képtelenség választ adni, hogy konkrétan milyen hőmérsékletek voltak, de a Honfoglalás pont beleesik a középkori meleg időszakba - s ez a felmelegedés valószínűleg szerepet játszott a "sötét középkor" végében is, hiszen jelentősen javult a mezőgazdaság termelése.

Magyarországon a honfoglalás korában is ilyen meleg volt nyáron?

Kapcsolódó kérdések: