Miért barna színű minden Japán, Ázsiai, Kínai, Koreai szeme?

A kék szem az valójában egy genetikai "hiba". Vannak olyan hibák, amik bizonyos körülmények között előnyössé válnak.

Ez a hiba magától kialakul, de ha nem lesz előnyös, akkor el is tűnik a populációból. A kék szem Észak-Európában előnyös, itt el tudott terjedni, viszont sehol máshol nem az, Ázsiában sem. (Ez így egy kicsit sarkítás, de a lényeg ez.)

Tehát ha időként fel is bukkant egy kékszemű ázsiai, nem tudott elterjedni.

genetikai "hiba"

Hibának éppen nem hiba, még szerencse, hogy idézőjelbe tetted. A törzsfejlődés még napjainkban is tart. Szinte minden emberben keletkeznek kisebb-nagyobb mutációk, sajnos a legtöbb károsnak mutatkozik az egyén, populáció szempontjából. A kék szem viszont bizonyos körülmények között kifejezetten előnyösnek mutatkozott, főleg a kevésbe napfényes területeken.

"Hibának éppen nem hiba, még szerencse, hogy idézőjelbe tetted. A törzsfejlődés még napjainkban is tart."

Pont ezért tettem idézőjelbe. Genetikus vagyok, éppenséggel el tudtam volna magyarázni bonyolultan is, de az a tapasztalat, hogy akkor nem értik meg.

És lássuk be, a kék szemet valóban egy enzim működésképtelensége (hibája) okozza. Nagyritkán van olyan, hogy egy meghibásodás előnyössé válik, pl ha valaki azért él túl egy katasztrófát, mert elromlott az ébresztőórája. De azért lássuk be, a hiba és a "megfelelő" helyzet együttállása elég ritka.

Ugyanilyen ritka ez az evolúcióban is, de elég idő volt rá, hogy néha előforduljon. Viszont azt látni kell, hogy a kék szem mindenhol máshol bizony káros. Vagyis itt nem az van, hogy célzott fejlesztés történt az északi népeknél, hanem hogy egy hiba megtalálta a helyet, ahol előnyös tud lenni. Az elromlott ébresztőóra megtalálta a maga katasztrófáját.

Egyébként igen, azt, hogy egy mutáció rossz vagy jó, mindig a környezettel együtt kell értékelni. A kék szem egy olyan mutáció ami a legtöbb környezetben rossz, de Észak-Európában jó. A jó mutáció sok esetben egy szükségtelen "gátló" alkatrész kiiktatásást, azaz meghibásodását jelenti. És ez szerintem engem feljogosít arra, hogy idézőjeles hibát írjak.

Maga a kék szemszín valójában nem jelent különösebb előnyt, sőt, a nagyon napsütéses helyeken hátrányt jelent, ugyanis a barna szemszínt adó melatonin ugyanaz a festék, ami a bőrt is védi a napfénytől. A kék szeműekben ennek a festéknek a képződése szenved hiányt. Azt kell érteni, hogy a világos pigmentáltság egyik mellékes hatása a kék szem, ami Észak-Európában nem hátrány, sőt a világ kevés olyan helyeinek egyike, ahol talán előny.

A kékszeműség olyan ritkán jön létre, hogy valójában az egész emberiség összes kékszeműje valószínűleg egyetlen ősre vezethető vissza. Vagyis egyetlen egyszer alakult ki a kék szem úgy, hogy meg is maradt, és az az egy északon történt. (Azt nem tudni, hogy hányszor jött létre a kék szem úgy, hogy nem maradt utódja...)

Én a kék szeműek védelmében írtam, hogy azért "hibáról" ne beszéljünk. Azt sem állítom, hogy a kék szem egy magasabb foka lenne a törzsfejlődésnek. A legtöbb rokonomnak barna szeme van, én mégis kék szemű lettem, Magyarországon is kevesebb a kék szemű, lappangva öröklődik.

A mi genetikusunk nyilván barna szemű. :)

"Én a kék szeműek védelmében írtam, hogy azért "hibáról" ne beszéljünk. "

Az a helyzet, hogy attól, hogy nem fogadjuk el, hogy ez egy hiba, nos, attól még hiba. Nem is tudom, hogy mi értelme van ezen a szón lovagolni. Én egyébként tényleg barna szemű vagyok, de bennem is vannak hibák. Nekem nem okoz lelki törést az a tény, hogy egy tulajdonságom valójában egy biokémiai hiba, mert tudom, hogy az, hogy valaki 100%-os, az egy illúzió. Ilyen nincs.

De hadd mondjak egy érdekességet. Van például egy betegség, ami valahol előnyös. A sarlósejtes anémia egy olyan betegség, ami homozigóta formában halálos, de még heterozigóta formában is elég kellemetlen. Azonban a heterozigóta immunis a maláriára, ami szintén egy elég halálos betegség. Ezért a maláriával terhelt vidékeken a heterozigóta sarlósejtes anémia bizony egy előny annak ellenére, hogy a „rendes” állapothoz képest kellemetlenebb, és egy hibából adódik. Szóval az, hogy „hiba” meg az hogy „előny/hátrány”, nos azt érdemes szétválasztani az agyunkban. Tudom, hogy ez a hétköznapi logikának ellentmond, de ez van.

A törzsfejlődés magas fokáról csak annyit, hogy olyan nincs. Minden tulajdonságnak megvan a maga helye, ahol előnyös. Az elefánt semmivel sem "jobb" vagy "fejlettebb" a baktériumnál. Azokban a környezetekben, ahol egyes baktériumok vígan élnek, az elefánt meghal. Az, hogy a törzsfejlődésnek "fokai" vannak (alacsonyabb és magasabb), valójában a rém egoista emberi szemléletet tükrözi, amikoris az ember kinevezte magát a csúcsnak, de ahhoz hogy valaminek csúcsa lehessen, aljának is lennie kell. A bacikat kineveztük alj-nak, magunkat csúcsnak, a többit meg besoroltuk a kettő közé.