Mi az értelmezése Szabó Lőrinc: Dzsuang Dszi álma c. versének?

egy pár gondolatot - egyik kedvenc versemről-

[link]

A költőt megérintette a keleti filozófia, több verse, írása is tanusítja. Ennek a versnek az értelmezését is onnan könnyebb megkisérelni.

Buddha tudat,

a régi görögöknél az Egy -Isten szinonímája volt,

Deus esse est -Isten a Lét - mondták a keresztrény filzozófusok)

Ez Egy: a teremtés során felbomlik ->kettő -> három -> millió létesültre.

Ezért tapasztaljuk a jelenségeket - enélkül mozdulatlan tér -és idő nélküli -Buddha-tudat, Abszolutum, Isten lenne. (különféle korokban, helyeken a vallásfilozófiák máshogy fogalmazták)

Az Egy-hez képest : ez a hármasság, illuzórikus

"azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,"

-vagyis mint pazar játék tűnik elénk.

Ez: azonban mindig az Egy-ről szól, Őbenne, Őáltala van.

Ez:

a tapasztaló tudat-tapasztalás folyamata-tapasztalás tárgya.

- hármasságban bomlik ki.

Ezt - és piroritása a TEREMTÉSNEK van, a tapaszatalás folyamatának valójában nem lehet külön választani!

Ez csak együtt van!

Itt játékosan - mert ennek lényege a játék - megcserélte az álmodó: az alanyt- és a tárgyat - és így töprengett: honnan tudom, hogy nem az az igaz?

"hogy Dzsuang Dszi álmodta-e a lepkét

vagy a lepke álmodik engemet?"

- és a költő: folytatta a játékot:

"hogy Dzsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én."

- álomszerű környezetbe ágyazva- és valóban az ébereség fokozásával - ez az illuzórikus játék eltűnhet - csak Egy van - erről szól Buddha tanítása: ez elérhető tudatosan, de erről szól, a lényegét tekintve kommunikálhatatlan -keresztény misztikus unio, és a szufik tanítása is.

Üdvözlet!

anonimanna