Miért enyhítő körülmény egy gyilkossági vádnál, hogy valaki a tettét nem előre megfontolt szándékkal követte el?

Helyesbítek:

Az előre megfontolt szándék súlyosbító körülmény, a hirtelen felindulás lehet enyhítő. Ha egy részeg Suzukis elüti a lányodat a szemed előtt, te meg akkorát csapsz rá, hogy meghal. Nem vagy attól idegbeteg ugye?

Nem enyhítő körülmény, és nem mentesít senkit. A gyilkosságért a bűnelkövető a törvényben meghatározott büntetést kapja, amelyet a bíróság súlyoz az elkövetés körülményeinek figyelembe vételével.

Teljesen logikus dolog, hogy ha valaki hirtelen felindulásból, vagy meggondolatlanul követi el a tettet, az más elbírálás alá esik, mintha aljas szándékból, vagy különös kegyetlenséggel követi el.

A büntetési tételek felsorolásánál a BTK-ban először az alapesetben kiszabandó büntetést adják meg, utána pedig a minősített esetekét, amelyek minden esetben súlyosabbak, mint az alapeset.

Az előre megfontolt szándék egy súlyosbító körülmény.

"hogy bizonyítják be, hogy egy eset nem előre megfontolt?"

Ez a rendőrség dolga, ezért van hónapokig, bonyolultabb esetben évekig tartó nyomozás. Összerakják az eseménysort, hogy mi is történt pontosan, mi vezetett az áldozat halálához, és hogyan jutott el a tettes odáig, hogy embert ölt.

Pedro

Nem mondtam, hogy meghalt a lányod!

De neked sikerült úgy leütni a palit, hogy meghalt, pedig te csak móresre akartad tanítani! Nem tudtad, hogy már volt koponyasérülése, és elég volt egy ütés. Nem is érzed magad gyilkosnak.

Minden eset más, ezért vizsgálják sokáig, és részletesen.

Kedves kérdező, fordítva ülsz a lovon. Nem a felindulás az enyhítő körülmény, hanem az előre megfontolás a súlyosbító.

Azért, mert mi emberek ilyenek vagyunk: időnként elborul az agyunk és olyasmit teszünk, amit később megbánunk, esetleg nem is úgy akartuk. Esetleg hibázunk, és a hiba emberéletbe kerül. Erre van egy büntetési tétel. Egészen más az, amikor valaki hetekig tervezgeti, aki jóelőre tisztában van azzal, hogy bizony egy ember életét fogja elvenni, aki nem csak véletlenül üt egy kicsivel nagyobbat a kelleténél.

A törvény ezt a különbséget ismeri el a szándékos/nemszándékos illetve a gondatlanságból elkövetett kitételekkel. Egy idióta targoncavezetőt, aki elütött egy embert nem lehet egy kalap alá venni valakivel, aki kitervelten megölt egy idős nénit 10000 forintért.

Izgalmas kérdés, bár remélem, hogy csak elméleti síkon érdekel és semmilyen szempontból nem vagy érintett.

Nem ezt tanulom, de az egyik társadalomtudomány-jellegű óránkon előjött mint téma, és azt tárgyaltuk, hogy a jogtudományt hogyan befolyásolta a protestantizmus megjelenése. Mint ismeretes, a római jog strukturálisan erősen hatott a jelenlegi jogrendszerekre, de ott még nem volt figyelembe véve a 'szándék' mint tényező. Ez ténylegesen a protestáns szemlélettel együtt jelentkezett, amely, a katolikus egyházzal szembefordulva az isten és az emberi lélek közötti közvetlen kapcsolatot hirdette. Többé a búcsúcédula mint bűnbánó opció nem jöhetett náluk számításba, így kerültek a külsőségek helyett a belső lelki folyamatok a középpontba.

Ismerd el, hogy nagyon nagy különbség, hogy valaki előre eltervelt emberölést követ el, vagy figyelmetlenségből, felelőtlenségből elüt valakit - az eredmény ugyanaz: egy halott ember, meg egy ember, aki ölt. Azonban a helyzet nagyon bonyolult, hiszen az orvosi műhiba, a baleset, az eutanázia, egyesek szerint az abortusz is gyilkosság. Ezek azonban a szándék szintjén nem vethetőek össze. Nyilván, a társadalom szempontjából veszélyesebb egy ember, aki kedvtelésből márt kést embertársaiba, mint az, aki gondatlanságból embert ölt, ezért a törvényi kereteken belül adható legsúlyosabb büntetést fogják kiszabni rá (remélhetőleg).

A szándék megállapítása, ahogy írtad, nagyon nehéz, de erre vannak a bűnügyi szakértők, ügyvédek, pszichológusok.

Ha ne adj isten érzelmileg érintett vagy a dologban, akkor megértem a dühöd, mert ez egy úgymond 'szívtelen' rendszer, ami sémákat alkalmaz, miközben minden eset egyedi, de jelenleg nem tudunk jobbat. Sajnos ez van, igazságtalanságok mindig lesznek....

Ja, értem. Igen, bár a különbség tulajdonképpen itt is számít. Nyilván vannak cinikus gyökerek, akik ezt a saját javukra használják fel (pl elmebetegséget mímelnek --> ld. Ganser syndrome) de azért szerintem 80-90%-os biztonsággal meg lehet állapítani, hogy kiben mi van.

Aztán, hogy az kinek mennyire érdeke, hogy az igazság kiderüljön, az más kérdés... de szerintem nagyon fontos, hogy ez a különbségtétel meglegyen, a már említett közveszélyesség szempontjából.

Nem kell azonnal a pillangókéssel hadonászó, folyton agresszív bajazzókra gondolni. Szerintem ez a tényező speciális helyzetek eshetőségére lett beiktatva, most mondok egy példát... Rajtakapsz egy pedofilt, hogy a lányod molesztálja. A düh elönti az agyad, levered, ottmarad. Nem feltétlen akartad megölni, nem is gondolkodtál, a pillanat hevében történt. Nyilván ehhez kell egyfajta temperamentum, de azért lássuk be, egy ilyen eset meg egy szándékos emberölés között nem lehet egyenlőségjelet tenni!