Edesanyamnak szeretnek verset mondani?

Anyák napjára vagy csak úgy?

Igaz, Anyák napja még messze van.

De mégis milyen alkalomból?

Esténként a kupikba jár

kovács János törzsőrmester

A lányokat abajgatja

Kidolgozott alsótesttel

Hazatérve nagyon fáradt

Szomorú is neje, Eszter

Bánatában már egy hete

Vibrációs rudat tesztel

Tisztelet az Anyának

Emberek, tiszteljétek az Anyát,

aki nem sajnálja magát,

hogy testet formázzon egy új

embernek.

Az Anyának tisztelet adassék,

mert nem sajnálja ő a testét,

hogy világra szülje a megformázott

emberkét.

Az Anyáé minden tisztelet,

mert nem sajnálja az éveket,

hogy életet formázzon a léleknek,

aki a testben

érkezett.

Itt vannak ilyesmik:

[link]

De kereshetsz a klasszikus költőknél is: Petőfi: Egész úton hazafelé....

Vagy én egyszer Anyukámat a Máté Péter dalával tudtam meghatni: Még meg sem köszöntem, hogy élek...

Én ezt a verset találtam, nekem nagyon tetszik:

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!

Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.

Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,

Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.

Áldott teste, lelke csak érettem fárad,

Köszönöm Istenem az édesanyámat!

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este

imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.

Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban

itt e földön senki sem szerethet jobban! –

Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,

Istenem köszönöm az édesanyámat!

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,

Aki oltalmadat, vigaszodat várja.

Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,

Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!

Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,

Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,

Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:

Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

Az édesanyám

Drága jó édesanyám,

Tavasz van a világon,

Nap süt le a földre,

Madár szól az ágon.

Szívünk világában

Szintén szép tavasz van,

Szeretetnek napja

Fürdeti sugárban.

Tele van a szívünk

Szép madárénekkel,

Légy megáldva hosszú

És boldog élettel.

Egy szívem van…

Ha száz szívem volna:

Mind érted dobogna,

Szelíd arcod mind a százban

Napfényként ragyogna.

Áldjon meg az Isten

Jártadban, keltedben.

Hová nézel a virág is

Ott nyíljék legszebben.

Nincs több, csak egy szívem,

Csak egyetlen egy van:

Ám, de százzal sem tudnálak

Szeretni már jobban.

A te neved zengi

Minden dobogása…

Szálljon reád édesanyám

Az Isten áldása!

Nagyon szívesen. Majd írd meg, hogy sikerült, jó?

Én is édesanya vagyok.

Az 50. születésnapomra mondták ezt a gyerekeim.

/Dsida Jenő: Hálaadás/