Mondanátok nekem valamit az arab kultúráról?

Én azzal kezdeném, hogy 90 valahány százalékuk muszlim, de vannak keresztények is pl. Libanonban. Elmondanám hány százalékul szunnita a muszlim vallásúaknak, és hány százalékuk sííta, mikor váltak külön, és miben különböznek. Persze beszélnék Mohamedről is meg Koránról dióhéjban.

Nem vagyok egy arab szakértő de megemlíteném az arab nacionalizmust és a politikai iszlám kialakulását. Náluk a család és a közösség érdeke áll az első helyen, az egyén csak utána következik. Remélem nem írtam sok marhaságot.

Közhiedelemmel szemben,elég toleránsak.Elfogadják Jézust is igaz profétának többek között.Ők csak azt mondják,hogy Mohamed,hangsúlyozom,az UTOLSÓ igaz proféta.

Nem szeretik a mohamedán jelzőt,Allah-ban hisznek,Mohamed "csak" proféta.

Dióhéjban ennyi.A vallásukkal kapcsolatban tudok Neked csak segíteni,most csak,mint érdekességet írtam le.Írok privátban,ha gondolod és nem sürget az idő.

Az európaiakhoz képest az arab társadalmak konzervatívok (szexualitás, nöi egyenjogúság, pl. melegek iránti tolerancia). Hogy ez a vallásuk miatt van-e, vagy egyszerüen csak szegényebbek (az olajállamok is csak olyan fél évszázada gazdagok) - ki tudja.

Sok országról, rengeteg emberröl van szó, nem is túl világos hol a határ, hiszen az arab világ és az iszlám nem ugyanaz.(Észak afrikát, onnan ibériát az elsö évezredben hóditották meg, az ottaniak még mindig sokban különböznek, pl. nyelvileg is, a közel-keletiektöl. A legnagyobb népességü muzulmán ország Indonézia. )

Emiatt persze nagyon sokszinü, igen klönbözö társadalmakról van szó. (Azért létezik pánarab mozgalom...)

Mindenképpen elmondanám, hogy a vallási fundamentalizmus csak egy kisebbséget érint, csak 2001 Szept 11-óta ezt ugye sokan elfelejtik...

(Nem arab nép, de pl. Iránban még mindig fundamentalista vallásosság a meghatározó politikai irányzat, de azért ott is elég sokan rühellik a rezsimet - én még egy iránival nem találkoztam, aki szerette volna).

Az arab nyelv a héber rokona (Sémi/semitic nyelvcsalád). Gondolom a két nép is rokon, de ezt nem merem fejböl állítani. Nagyon nagyok a nyelvi különbségek a régiók között, az irodalmi arabot a szegények talán nem is mindig beszélik. Asszem pl. egy Iraki és egy marokkói elsöre alig értik meg egymást, ha nem tudnak irodalmi nyelven.

pl. itt kezdhetsz olvasgatni:

[link]

[link]

[link]

Ha jól értettem, az arab kultúráról, és nem az iszlámról kell előadást tartanod. Természetesen az iszlám része az arab kultúrának, ahogy a kereszténység az európainak. De az európai kultúra kapcsán a kereszténységről beszélni, Michelangelo, Firenze, Párizs, London vagy Németalföld épített és képzőművészetéről nem szólni, annyi, mint a számokat a nullával bemutatni.

Az arab kultúra része a mór birodalom a 2/3 ibériai félszigeten Córdobával, és más városokkal, a ma használatos számjegyeink, az arab költészet, a hatalmas sivatagi paloták és várak Libériától Szíriáig, vagy éppen Bagdad csodái és a kalifái, amit az Ezeregyéjszaka meséiből is ismerhetünk, Damaszkusz bazárjai, vagy a karavánutak, szerájok, a nagy bazárok, a kereskedelmi kultúra sem hagyható figyelmen kívül.

De a sivatagok beduin nomád pásztorok életformáját sem lehet kihagyni, a harciasságot, amit a zord éghajlati viszonyok követeltek meg, az életformából eredő ételek kultúrája, a disznóhús tiltása (a legromlékonyabb hús azon az éghajlaton), az alkoholtilalom (próbálj alkoholos állapotban a forró sivatagban haladni - pár kilométerre sem leszel képes) is mind megemlítendők. A viselet, a férfiak és nők öltözködése is a sivataghoz, a homokviharokhoz illeszkedik, ilyesmit európai ruhában hosszú távon nem lehet elviselni.