Mi a államelmélet szerint a beszámitási pont?

Kelsen Az államelmélet alapvonalai címû, 1926-ban írt tanulmánya három nagy részre

tagolódik.

I. Az állam mivolta

II. Az állami rend érvényessége (statika)

III. Az állami rend megalkotása (dinamika)

Azonban ezek a részek is további címekre bonthatók, melyek az egyes elemeket

tárgyalják. pl. a dinamikus rész a jogalkotás fokozataival, szerveivel és módszereivel foglalkozik, míg az érvényesség részét képezik a szuverenitás, nemzetközi jog, állam területe,államkapcsolatok...

Jelen cikk terjedelmének korlátozottsága miatt az állam mivoltával foglalkoztam

részletesebben és elemzésemben követtem a szerzõ felosztását:

1.§ Az állam, mint rend; természeti és normatív rend

2.§ Az állam, mint tekintély; az állammal szembeni alávetettség

3.§ Az állam, mint az egyesek feletti akarat

4.§ Az állami rend hatékonysága; norma és a normáról szóló képzet

5.§ Az állami rend érvényességének és hatékonyságának viszonya

6.§ Az állam, mint hatalom

7.§ Az állam részére történõ beszámítás

8.§ A természetes és normatív beszámítás

9.§ Az állam, mint eszmei rend

10.§ A szociális alakulatok normatív jellege; természet és szellem

11.§ Az állam, mint kényszerítõ rend

12.§ Az állam, mint jogi rend

13.§ A jogszabály, a jogalany, az alanyi jog; elsõdleges és másodlagos jogi norma

14.§ Az állam, mint munkamegosztással mûködõ szervekkel bíró rend; a formális és a materiális államfogalom

15.§ Állam és jog dualizmusa

16.§ Az általános államtan problémái, jogi problémák

8. Az állam részére történõ beszámítás

Kelsen elmélkedését az állam létérõl úgy folytatja, hogy elismeri, eddigi téziseihez deduktív módszerrel jutott el. Hogy bebizonyítsa álláspontja helyességét, az empirizmus talajára helyezi a vizsgálódást, melynek középpontjába az emberi cselekvéseket teszi. Azt kutatja, hogy melyek azok a jellemzõk, amelyek megkülönböztetik az állami aktusokat a többi

cselekvéstõl. Hiszen az állami aktusok is emberi cselekvések, csak bizonyos okok miatt nem az emberi motívumot látjuk mögötte, hanem az államnak "számítjuk be". Viszont arra a következtetésre jut, hogy empirikus úton, "érzéki tapasztalat segítségével" ezeket a

tulajdonságokat, jellemzõket nem tudjuk megmagyarázni.

"Az állam, mint az állami aktusok alanya, nem más, mint egy beszámítási pont.

"7.Ez azt is jelenti, hogy az állami cselekvés, mint minõség nem a cselekvésen magán látható, hanem a cselekvõ és az õt megítélõ szemlélõ viszonyában, illetve e viszony értelmezésében adott.

9. A természetes és normatív beszámítás

A beszámítás, mint gondolati mûvelet lehet természeti és normatív. Természeti beszámításról akkor beszélünk, amikor valamilyen történést a természeti folyamatok által okozatilag meghatározottnak tekintünk.

"Valamely olyan egészre vonatkozik, amelynek egysége az érzéki tapasztalatban közvetlenül adva van."

A normatív beszámítás alapja pedig az, hogy az emberi cselekvések, amiket állami aktusnak minõsítünk, megfelelnek a normatív rendnek, tehát végsõ soron már eleve elõ vannak írva a normákban. A normák beszámítási szabálynak tekinthetõk, melyek alapján a beszámítás történik. A normák és ezáltal az állami aktusok az állami rend részét képezik, ezért

"ezen rend egészének egységére vonatkoztathatók". A részbõl következtetünk az egészre; a rész mûködését az egészre vonatkoztatjuk.

Viszont nem feltétlenül ilyen egyszerû az elkülönítés. Mert míg a természeti létben a rész is önálló egységként jelenik meg és mûködésének minden eleme részét képezi az egésznek is, addig a normatív beszámításban egy fizikailag nem tapasztalható egységrõl van szó (állam), tehát szükséges kiindulópont egy normatív rend érvényességének feltételezése; és a normatív rendben az ember és annak cselekvése nem minden körülmény között része az államnak és tekinthetõ állami aktusnak. Itt jelenik meg az elõbb említett normatív rend érvényessége létezésének szükségessége és az ezt alkotó norma tartalma. Mert amely cselekvés a normának megfelel, csak azt számítjuk be az államnak. "Állami aktus csupán az a tényállás, amely ilyen normatív minõsítéssel bír, s csupán az ilyenekben él és cselekszik az"állam".