Nektek már volt úgy, hogy megundorodtatok az egész tortenelemtol?

Ez mindig is így ment és ma is így megy. Az emberbe az evolúció belekódolta a túlélési ösztönt. A túlélést pedig csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalom a miénk. Az egész történelmünk erről a hatalomszerzésről, -fosztásról, -szerzésről szól, de a jelenünk is.

Persze valamennyire javult a helyzet, már láttunk példát (valamennyire) igazságos hatalommegosztásra, de folyamatosan résen kell lenni, mert az ördög nem alszik :P

A kérdésben említett dolgok miatt én is utáltam az emberiség történelmét.

Viszont "A történekem az élet tanítómestere". Azt tanuljuk meg belőle, hogy soha ne kerülhessenek olyan bunkók hatalomra amilyenek régen.

Biztos láttad a Vissza a jövőbe című filmeket. Abban McFly édesapját ifjúkorában folyton szívatják olyanok akik még nem jöttek le a fáról. De aztán bemutatnak olyan jelenetet amivel azt akarják érzékeltetni hogy ennek nem így kell lennie. Hanem az említett édesapának felnőtt korában jól fizető úri állása van, míg az említett bunkó meg az ő kocsiját nyalja sterilre és ha jól dolgozik akkor dobnak neki pár centet. Na így kell ennek lenni. A bunkók legyenek alul, az intelligensek pedig uralkodjanak felettük. És ne pedig úgy ahogy sajnos a történelemben előfordult, hogy tudósokat és más gondolkodó embereket égettek el máglyán olyanok akik még a majmok értelmi szintjét sem érték el. Mert a hatalom rossz kezekben volt. Ezt tanuljuk meg a gyalázatos múltunkból, hogy a hatalom soha ne kerülhessen vagy maradhasson előemberek kezében. Ezen kell folyton munkálkodnunk.

---

"De akkor is, honnan van ez a gonoszság?"

"The only thing necessary for the triumph of evil is for good men to do nothing."

Magyarra fordítva:

"Az egyetlen amire a gonosznak szüksége van hogy győzelmet arasson az az, hogy a jók nem tesznek semmit ellene."

Edmund Bruke (1729-1797)

Hát innét a gonoszság. Mindig születnek selejt agyú gonosz emberek. És mindig előfordul hogy kis emberként túl nagy hatalomhoz jutnak. De nekünk jóknak nem szabad közömbösek maradnunk. Hanem vissza kell zavarnunk őket cipőt pucolni. És akkor diktátorok híján nem lesz több háború vagy gonoszság.

"A tésztafejűek savanyú erjedésüket léleknek, az izmok metszését történelemnek, és a bomlásukat lassító szereket civilizációnak hiszik..."

Miért? Szerinted miről másról szólhatna, mint a hatalom után való tipródásról? Végül is ez a természetes. Vagy nem. (?)

dellfil

Ezért nem maga a "történelem" a hibás. A mai ember is ugyanolyan mint a múlt - igazából az ember soha nem változik meg. A jövőben is ugyanilyen lesz, mindig lesznek kizsákmányolók, akik mások szenvedéséből gazdagodnak meg, mindig lesznek háborúk stb.

Viszont vannak a történelemnek szépségei is. Nekem mindig azok a kedvenc történelmi alakjaim, akik valamilyen nehéz időszakban össze tudták szedni magukat és valami nagyot alkottak, valamilyen szép és nemes cél érdekében, esetleg feláldozták magukat a közösségért, az övéikért. Mindig vannak ám ilyenek, csak észre kell őket venni! Ahhoz, hogy gyöngyszemet találj, bele kell nyúlni a sárba, de a gyöngyszemekért érdemes. És az ilyen emberek személyiségei lehetnek példaképek az utókor előtt, ők adhatnak útmutatást és példát.

Szóval az nem újdonság, hogy a történelem tele van háborúval és szenvedéssel, gonosz emberekkel. De jó néha olyan emberekkel is találkozni a történelemben, akik jók voltak.

A történelem az emberi természet története. Azt mutatja be, hogy az emberi természet alapján az ember miként viselkedik közösségben.

Úgy véle, te magolsz, ettől nagy utálat. Ez esetben megértem, csakhogy a történelem (is, mint minden más) értés nélkül unalmas, hangulattól függően utálatos, hiszen zagyva adatok összességének tűnik. A történelemben a miértet, az összefüggéseket és az események kölcsönhatását érdemes vizsgálni. A te szemléleteddel a vers ocsmány. A welszi bárdok egy merő gyilkosságsorozat egy őrült király begőzölt tettei. Holott egy nemzet tragédiája zseniálisan megfogalmazva olyankor, mikor erről életveszélyes volt beszélni.

Napóleon orosz hadjárata nem fél Európa kiirtása, hanem egy hataloméhes zseni cselekedeteinek bemutatása, továbbá az, ha elvakult indulatunkban nem vesszük figyelembe a körülményeket és úgy cselekszünk, az végzetes lehet. Nem a lángtengerben álló kiürített Moszkva a lényeg, hanem a lehetőségeink túlhajszolása. Ekkora távolságba menni hódítani olyan technikai viszonyok mellett és figyelmen kívül hagyva az orosz időjárási viszonyokat, valamint az orosz hazaszeretetet - az bizony katasztrófát eredményez. Ergo: mindig vegyük figyelembe a lehetőségeinket és a körülményeket, akkor eredményesek lehetünk, különben nem.