Amikor egy gén odajut, hogy manifesztálódna, kinyílna, de a szükséges kulcsingert akkor épp nem kapja meg, akkor később van rá lehetősége, hogy az adott gén ismét kinyíljon?

Értem én, hogy azért írod ki még egyszer a kérdést, mert az először nem kaptál választ, de ennek az az oka, hogy a kérdés szövege értelmetlen.

Egy gén nem tud sem "manifesztálódni" sem kinyílni. A gének legfeljebb kifejeződni tudnak. Kulcsingerekről meg az etológia területén beszélünk, például a reflexek kiváltásánál. Ez pedig főleg azért probléma, mert nem lehet érteni, hogy mire is gondolsz. Azért megpróbálok válaszolni.

Egy gén nem csak egyszer fejeződhet ki egy egyed/sejt élete során. Például az E. coli baktérium glükóz tartalmú tápoldatban nem termel laktóz (tejcukor) bontó fehérjét. Azonban ha olyan közegbe kerül, ahol laktóz van, viszont glükóz nincs, akkor termelni fog laktáz (laktóz bontó) enzimet.

Emberbe (is) érvényes példa, hogy ha leforrázzuk/megégetjük magukat, akkor a sejtjeinkben úgynevezett hősokk fehérjék termelődnek (azaz kifejeződnek ezeknek a génjei). Ez annyiszor tud megismétlődni, ahányszor ilyen inger ér minket.

Ugyanakkor vannak olyan változások a génaktivitásban, amelyek az egyed élete során (általában) nem visszafordíthatók.

Ennek a szövegek kb annyi köze van a genetikához, mint nekem a lelki önismerethez (vagy kevesebb).

Az imprinting például szintén az etológiából vett fogalom, ilyen értelmezésben ott használják. Létezik genetikai imprinting is, de az egészen mást jelent: azt, hogy bizonyos gének esetén mindenkinél csak az egyik szülőtől (pl. csak az apától) kapott gének aktívak.

Annyi igaza van a szövegnek, hogy imprinting (etológiai értelemben) valóban van az ember életében is: a beszédtanulás. De ez inkább az idegrendszer működésével van összefüggésben, semmint közvetlenül a gének aktivitásában. (Természetesen a folyamatot végső soron gének szabályozzák, de nincs egy "beszéd" gén, amit egy "kulcsingerrel" be lehet kapcsolni.)

"Ennél mire gondolsz pontosan? :Ugyanakkor vannak olyan változások a génaktivitásban, amelyek az egyed élete során (általában) nem visszafordíthatók."

Például ilyen a DNS metiláció. A sejtjeinkben az érésük során egyes gének citozin bázisai metilálódnak (metilcsoport kerül rájuk). A metiláció a gén inaktiválódását okozza. Ez a mintázat az osztódások során az utódsejtekre is öröklődik, és (emberben) általában nem visszafordítható, csak a zigótában törlődik a metilációs mintázat. De mesterségesen is törölhető egy sejtben.