A logika egységes?

Figyelt kérdés
Sokféle világnézet létezik. Közülük sok megdőlt mar, es meg számos nézet jelenleg is érvényben van, miközben varja sorsát, hogy vajon meddig maradhat fenn, vagy vajon mikor bizonyosodunk meg arról, hogy értjük a körülöttünk levő világot. Az utóbbi 3-400 év talan legrobbanasszerubben fejlődő es terjedő nézete a tudományos szkepticizmus/materializmus, mely szerint a világunk anyagi, es megismerhető, de erősen ketelkednunk kell abban, amit vizsgálnunk, hogy minél nagyobb bizonyossággal mondhassuk ki allitasainkat. Egy szkeptikus szamara akkor elfogadható valami, hogy ha sikerült logikai kapcsolatba hozni egy olyan dologgal, amit mar elfogadtunk. Ebből következően kellett lennie egy alapallitasnak, egy axiomanak, amit mindenféle bizonyitas (kísérleten kívül) nélkül elfogadottnak tekintünk, es amire minden mást építünk. Mennyire szilárd ez az alap? Miért bízunk ennyire ebben a modszerben? Kétségtelen, hogy ez vitt minket a legelobbre eddig, de a jo szkeptikus önmagát is megkérdőjelezi. Milyen érvvel tamaszthatjuk alá, hogy tenyleg a logika a világ megismerésének útja?

2015. nov. 11. 20:26
 1/3 anonim ***** válasza:

A tudományos gondolkodást is megkérdőjelezik.

kérdés: mi az egész célja?

válasz: hogy működjön.

kérdés: és működik?

válasz: igen.

Ennyi.

2015. nov. 11. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 A kérdező kommentje:

#1

Attól tartok, hogy ezt a problémakört nem lehet ilyen egyszerűen megoldani. Elhamarkodottnak tartom azt a kijelentést, hogy működik, ugyanis előtte meg meg kene határozni, hogy a működés milyen szintű bizonyosságával elegszunk meg. Newton fizikajara is mondhatjuk, hogy működik, hiszen ha egy rovert szeretnek küldeni a Holdra, akkor az ő gravitáció elméletét fogom használni a pálya kiszamolasahoz, de ha mar arról van szó, hogy mi történne a roveremmel, ha véletlenül egy fekete lyuk közelébe kerülne, akkor mar azt mondhatjuk, hogy Newton nem működik. Einstein elmélete gyönyörűen megoldaná ezt a problémát is, de ilyen alapon feltételezhetjük, hogy mar csak idő kérdése, hogy olyan körülményeket fedezzünk fel, ahol mar Einstein sem működik. Ez egész egyszerűen az elméletek természetéből adódik. Megnezunk akármilyen törvényt, azt látjuk, hogy egy jelenség matematikai leírása annak, hogy HOGYAN is viselkedik a világ egy szándékosan elkerített darabja. Arra, hogy miért pont így működik, milyen a valós mechanizmusa annak a természeti jelenségnek nem kapunk választ belőlük. Könnyen jöhet az a feltételezés is, hogy a matematikaval vannak "gondok", ugyanis olyan absztrakt fogalmakra épül, melyekre egyelőre meg nem találtunk megfelelőt a valós fizikai világban, így a matematika modellek jelenségekre illesztése egy ideig meg csak közelítő módszer marad, es a verseny a pontossagert folyik. Azt hiszem, korai meg kijelenteni, hogy tudjuk mi hogy működik...

2015. nov. 11. 21:52
 3/3 anonim ***** válasza:
100%

"Attól tartok, hogy ezt a problémakört nem lehet ilyen egyszerűen megoldani. Elhamarkodottnak tartom azt a kijelentést, hogy működik"


Okés. Akkor most nézz le a billentyűzetedre, amit ez alapján a vagy működő, vagy nem működő mechanizmus alapján terveztek. Működik? Igen. Most nézz fel megint a monitorra. Ugyanezen mechanizmus alapozta meg azt is. A monitorod működik? Működik hát. És a számítógéped, a fűtés, a fröccsöntőgép a mikiegér figuráidhoz? Szerintem ezen már túl vagyunk. Nyilvánvalóan működik. Azon lehet elmélkedni hogy miért és mik a határai, de azt nincs értelme kétségbe vonni, hogy működik-e.


"meg kene határozni, hogy a működés milyen szintű bizonyosságával elegszunk meg. "


Olyan szintűvel, ami pontosabb előrejelzéseket tud tenni mint a korábbiak.


"Arra, hogy miért pont így működik, milyen a valós mechanizmusa annak a természeti jelenségnek nem kapunk választ belőlük."


A tudomány módszertanilag instrumentalista. Ez azt jelenti, hogy az elméleteket nem a valósággal való egyezésük jósága alapján értékeljük (hiszen nincs értelme olyasmihez viszonyítani amit nem ismerünk), hanem az alapján, hogy mennyire jól működnek. A realizmust, vagyis a valóság leírását a magyarázáshoz és megértéshez használjuk. De az elméletek közül az a legjobb, amelyik a legpontosabb előrejelzéseket teszi későbbi kísérletekre, ez pedig egy olyan kritérium, aminek semmi köze a valósághoz.


A matek meg nagyon jól működik, senki sem gondolja komolyan hogy bármi baj lenne vele. Igazából így egyetlen egy esetet sem tudnék mondani az elmúlt évszázadból, amikor a matek jelentette volna a problémát és nem a természettudomány. Ha van is baj azzal, hogy matematikával közelítünk, ez a hiba jóval kisebb, mint bármely más faktor (mérési és elméleti hibák)

2015. nov. 11. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!