Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Fekete afrikai törzsek az...

Fekete afrikai törzsek az őserdőkben, vagy a hasonlóan kulturált közép-ázsiai mongoloid török népek adtak hozzá többet az emberiség technológiai tudományos innovatív történetéhez?

Figyelt kérdés

Fekete afrikai törzsek az őserdőkben, vagy a hasonlóan kulturált közép-ázsiai mongoloid török népek adtak hozzá többet az emberiség technológiai tudományos innovatív történetéhez?



Nehezen eldönthető....


Mi a véleményetek?



2016. jan. 1. 15:07
1 2 3 4 5 6
 41/59 anonim ***** válasza:
74%
És kérlek sorolj fel nekem néhány nagynevű szerzőt, akiknek a műveiből eddig okosodtál, mert tényleg érdekelne, hogy milyen tudományos háttérrel osztod itt a nem létező eszedet.
2016. jan. 3. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/59 anonim ***** válasza:
78%

"turáni hivő szakmunkás proletár gyerek

Hű de nagy erőd, gondolom több sincs. Kínai építészekkel csinltatták, kínai motívumokkal, de ez valahogy ejthető volt. Egy épület felépítése is túl komplikált lehetett a korabeli nomádoknak.


[link]


Rendben van, hogy ez a véleményed, de rohadtul, de nem érdekel senkit, amíg nem vagy szakmabeli. Beleolvastál egyáltalán a könyvbe, amit linkeltél? A "Nomads and Settlement: New Perspectives in the Archaeology of Mongolia" fejezetben mindössze egyetlen településnél írtak kínai hatásról (a tetőszerkezet kapcsán), Terelzhiin Dörvölzhin esetén, és hozzá is tették, hogy nem lehet biztosra a hiung-nuk idejére keltezni... Boroo Gol és Ivolga esetén egy szót se írtak erről és maga a cikk is arról ír, amiről én is korábban, miszerint a nomádoknak voltak városias központjaik.


A sértegetéssel pedig csak magadat minősíted. Pont hidegen hagynak a turáni népek, őskoros szakirányú régészhallgató vagyok. Viszont nem szeretem, ha valaki terjeszti a hülyeséget. Látom, hogy sokat tudsz a régészetről és a történelemről, de elhatároztad előre, hogy mi a véleményed és nem vagy hajlandó változtatni rajta azután se, hogy szembesülsz a tényekkel... Ez elég nagy hiba.

2016. jan. 3. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/59 A kérdező kommentje:
Na ne már, előbb nevezz meg EGYETLEN igazolható közép-ázsiai türk nomád találmányt, akkor talán tudunk vitatkozni. De nem találsz, az eddigi mesék sorra fájdalmasan elbuktak egy kis kutatás után. De hiába is, a nomádok nem civilizált emberek, és a találmányok mind letelepedett népektől jöttek, amit jóesetben a társadalomfejlődés korábbi fázisán élő nomádok csak másoltak.
2016. jan. 3. 20:05
 44/59 anonim ***** válasza:
95%

[link] 305. oldal 4. bekezdés: "Az

avarságnak köszönhetõ a lovaglást jelentõsen megkönnyí-

tõ, az Európában korábban ismeretlen vaskengyel meghonosítása."

Dr. Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék tanszékvezetőjének a tollából.

2016. jan. 3. 20:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/59 A kérdező kommentje:

Mindig is szerettem ezt a mondatot amikor a tanárnő rászólt az egyszerű tanulatlan proletár szülők (8 osztályos szakmunkás stb...) neveletlen gyermekeire általános iskolás koromban: "Viselkedjetek civilizált emberként!" :))))))))


Nem azt mondta, hogy viselkedjetek nomádként :))))

2016. jan. 3. 20:07
 46/59 A kérdező kommentje:

The invention of the stirrup occurred relatively late in history, considering that horses were domesticated in approximately 4500 B.C.E., and the earliest known saddle-like equipment were fringed cloths or pads with breast pads and cruppers used by Assyrian cavalry around 700 B.C.E.[5]


The earliest manifestation of the stirrup was a toe loop that held the big toe and was used in India late in the second century B.C.E.,[6][7] though may have appeared as early as 500 B.C.E.[8] This ancient foot support consisted of a looped rope for the big toe which was at the bottom of a saddle made of fibre or leather. Such a configuration was suitable for the warm climate of south and central India where people used to ride horses barefoot.[9] A pair of megalithic double bent iron bars with curvature at each end, excavated in Junapani in the central Indian state of Madhya Pradesh have been regarded as stirrups although they could as well be something else.[10] Buddhist carvings in the temples of Sanchi, Mathura and the Bhaja caves dating back between the 1st and 2nd century B.C.E. figure horsemen riding with elaborate saddles with feet slipped under girths.[11][12] In this regard archaeologist John Marshall described the Sanchi relief as "the earliest example by some five centuries of the use of stirrups in any part of the world".[12]


Na mit mondtam!!!! a nomádok csak másolni tudtak mindig is.... :)))

2016. jan. 3. 20:11
 47/59 A kérdező kommentje:

Szinte arcpirító ha a civilizált világ népeivel hasonlítjuk őket össze nomádékat.


Nincs más szó rá csak az hogy SOKKOLÓ különbség!!!!


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]

2016. jan. 3. 20:19
 48/59 anonim ***** válasza:
100%

Látom imádod a wikipédiát. "[...] have been regarded as stirrups although they could as well be something else." Tehát közel se biztos, hogy vaskengyelről van szó, csak arra hasonlít a tárgy. Aztán az avarokkal nem a kengyel maga, hanem a VASkengyel terjedt el, már korábban is készültek például bronzból és csontból kengyelek, ezt senki sem tagadta.

Vicces, hogy eddig sírtál az akadémikusokért, erre most meg megpróbálod szembeállítani az ország egyik legnagyobb szaktekintélyét a wikipédiával. (Az most mellékes, hogy egyébként a kettő nem is zárja ki egymást.)

2016. jan. 3. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/59 A kérdező kommentje:

Nem az avarok találták fel, max másolták a technológiát bejövetelük előtt egy civilizációtól.


Kedves proletárok, most pedig hasonlítsátok össze a fent nevezett nagy civilizációk találmányaival kreativitásával a nagy nomád semmit....

2016. jan. 3. 20:24
 50/59 A kérdező kommentje:
Na hasonlítsátok szépen össze.... Gyerünk kedves turáni vallású hívők, nomád imádók!
2016. jan. 3. 20:26
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!