Mit nevezünk a szöveg pragmatikai, szemantikai és szintaktika szintjének?

Konyhanyelven.

Pragmatikai.

Pl., amikor ülsz a barátoddal egy hideg szobában, és ki van nyitva az ablak. Erre megszólalsz: "De fázom!" És az ablak felé böksz. A barátod becsukja az ablakot. Az a lényeg, hogy többféle jelentése van a nyelvi megnyilvánulásoknak, és egy csomó jelentést nem (csak) szó szerint kell venni. Ezzel foglalkozik a pragmatika.

A szemantika a jelentéstan. Ebbe beletartozik az, hogy a nyelv egy jelrendszer, és ebből aztán egy csomó dolgot le lehet vezetni (egy jelhez több jelentés tartozik, vagy egy jelentéshez több jel stb.). A suliban kb. ez a hangalak és jelentés anyagrész, de a nyelvészetben sokkal bonyolultabb és szerteágazóbb ennél.

A szintaktika az egyszerűen megfogalmazva a mondattan. Vagyis a mondatok grammatikai tulajdonságai (alárendelő, mellérendelő stb.), illetve a mondatok közötti kapcsolatokról szól. Ez nem veszi figyelembe a pragmatikát, tehát a többletjelentésekkel (és úgy általában a mondatok jelentéseivel) kevésbé foglalkozik, inkább a grammatikai viszonyokra helyezi a hangsúlyt.

"Ha egy jelrendszer által modellezünk egy valóságos jelenséget (jelenségcsoportot), akkor a jelrendszer szintaktikai szabályai adják meg, hogy milyen jeleket használjunk, és ezeket hogyan kombináljuk, a szemantikai szabályok, hogy az egyes egyszerű vagy összetett jeleket hogyan kell értelmezni, hogyan írják le a valóságot, végül a pragmatika annak leírása, hogy a jelrendszer hogyan viszonyul az egyes felhasználókhoz. Például ha a magyar nyelvet mint jelrendszert vesszük, akkor a helyesírási szabályok a szintaktika részei, a szótárak a szemantikáéi. A pragmatika itt például olyan kérdéseket vizsgál, hogy hogyan és miért változnak az előbbi szabályok a történelem során, vagy még jellemzőbb példa: miért alkalmazunk tárgyilagosabb, szárazabb lexikonstílust lexikoncikkekben, és érzelmileg telített költői jelzőket költeményekben."

[link]