A szociológia pontosan mivel is foglalkozik?

Pontosan, ahogy mondod: a társadalommal foglalkozik.

Az emberi együttműködés milyen struktúrákban tud megvalósulni (milyen hálózatok, intézmények, szervezetek léteznek és létezhetnek), hogyan alakul ki egy társadalmi rend/társas szabályrendszer, milyen pszichológiai vetülete/eredete van a társas viselkedésnek. Kapcsolódik olyan területekhez, mint a jog, a nyelvtudomány, az oktatás, a politológia, a gazdaságtan.

Több forrás szerint C. Wright Mills "Szociológiai képzelőerő" c. könyve (1959) jó bevezető a témához, ezért lefordítottam a Bevezető fejezet egy részét, hátha segít. :)

"Manapság az emberek sokszor úgy érzik, hogy a magánéletük csapdák sorozata. Érzik, hogy a

mindennapi életük keretein belül nem tudják legyőzni a bajokat, és ez az érzés gyakran meglehetősen pontos. Amiről a hétköznapi emberek értesülnek, és amit tenni próbálnak, azt a környezet határolja be, amelyben élnek; álmaik és hatáskörük gyakran olyan közelképekre korlátozódnak, mint a munka, a család, a szomszédság; más miliőkben csak másokon keresztül mozognak és nézők maradnak. És minél inkább tudatosul bennük, bármilyen homályosan is, hogy milyen ambícióval és fenyegetések

léteznek, amelyek túlmutatnak a közvetlen életterükön, annál inkább csapdába esve érzik magukat. Ennek hátterében az áll, hogy a látszólag személytelen változások az életükben valójában kontinenseket behálózó nagy társadalmak szerkezetében beálló változásokkal vannak összefüggésben. A kortárs történelem tényei egyszersmind az egyes férfiak és nők sikerei és bukásai. Amikor egy társadalom iparosodott, a parasztból munkás lett; a hűbérat vagy likvidáltál, vagy üzletemberré vált. Amikor társadalmi osztályok emelkednek fel vagy buknak el, egy személy válik foglalkoztatottá vagy munkanélkülivé; amikor a beruházási ráta felfelé vagy lefelé megy, egy személy vesz új szívet vagy megy csődbe. Amikor háború történik, a biztosítási üzletkötő válik aknavető-lövésszé, a bolti eladó radarkezelővé; feleség vagy a férj válik özveggyé és gyermek nő fel szülők nélkül.

Sem egy egyén élete, sem egy társadalom történelme nem érthető meg anélkül, hogy mind a kettőt megértenénk.

Mégis, az emberek általában nem történelmi változások és intézményi ellentmondások szempontjából határozzák meg a bajaik forrását.

[...]

Amire szükségük van, és amire érzik, hogy szükségük van, az egy olyan gondolkodásmód, ami segít nekik, hogy hogyan használják fel az információt és az értelmet, hogy világos összegzésekre legyenek képesek, hogy mi történik a világban és ezzel összefüggésben mi történik önmagukban. Ez az a tulajdonság, állítom, amit az újságírók, tudósok, akadémisták, művészek és a szerkesztők is kezdenek elvárni, és amit úgy nevezhetünk, hogy a SZOCIOLÓGIAI KÉPZELŐERŐ. A szociológiai képzelőerő képessé teszi tulajdonosát, hogy megértse a nagyobb történelmi színpadot és annak hatását az ő saját és az őt körülvevő egyének életére és karierrjére.

[..]

Az első gyümölcse ennek a képzelőerőnek - és a társadalomtudománynak, amely megtestesíti - az

a gondolat, hogy az egyén megértheti a saját tapasztalatait és felmérheti a saját sorsát, egyedül csak azáltal, ha elhelyezi magát a saját korszakában; hogy felismerheti a saját esélyeit az életben, ha tudatában van a többi egyénnek, aki az övéhez hasonló körülmények között él.

[...]

Bármi legyen is a konkrét probléma, amit a klasszikus társadalomelemző kutatott, bármilyen szűk vagy széles körben vizsgálták a társadalmi realitásokat, a kreatívabbak közüük, akik tisztában voltak a munkájuk ígéretével, következetesen ezt a háromféle kérdést tették fel:

(1) Mi egészében az adott társadalom szerkezete? Melyek a lényeges elemeket, és hogyan állnak kapcsolatban egymással? Miben különbözik a társadalmi rend más lehetséges változataitól? Mi a jelentősége rajta belül az egyes vonásoknak és azok folyamatosságának és változásainak?

(2) Hol áll ez a társadalom az emberiség történetében? Milyen mechanizmusok által változik? Mi a helye és jelentősége az emberiség egészének fejlődése szempontjából? Bármilyen vonást, amit vizsgálunk, hogyan befolyásol a történelmi időszak, amelyben mozog? Mik ennek az időszaknak a lényeges jellemzői? Miben különbözik más időszakoktól? Milyen rá jellemző módon hagy nyomot a történelem folyamatában?

(3) Milyen típusú férfiak és nők érvényesülnek ebben a társadalomban és ebben az időszakban? Milyen módon kerülnek kiválasztásra, mi alakítja őket, hogyan szabadulnak fel vagy válnak elnyomottá, kifinomulttá vagy eltompulttá? Milyen "emberi természet" kerül felfedezésre ennek a társadalomnak a vizsgálata során?"