Tulajdonképpen minden háború és ideológia a túlnépesedés eredménye? Miért nincs a természetnek kevésbé drasztikus beépített fékje a túlnépesedés ellen?
Nem tudom, hogy hívják ezt a történelemszemléletet (talán materialista?), majd valaki biztos leírja, de eszerint tulajdonképpen minden vallási, ideológiai, rasszok közötti, nemzeti konfliktus csak az erőforrások szűkülése (tehát tulajdonképp a túlnépesedés) miatt jelenik meg, mint az embercsoportok önigazolása a háborúhoz. Egy-egy terület időnként túlnépesedik, és "kicsordul a víz a pohárból", megjelennek a háborúk, lecsapolódik a vér, és ez történik újra, meg újra. Igazából csak két tényező van: a népszaporulat és az erőforrások. Ahol nincsen híján az ember az erőforrásoknak, ott béke és jólét van.
Minél többet értek meg a világból, annál inkább úgy érzem, hogy az ember semmi más, mint egy végzetesen túlfejlett aggyal rendelkező állat, aminek semmi keresnivalója nincs a természetben, és a természetnek nincs is egyértelmű megoldása rá.
válasza:"Minél többet értek meg a világból, annál inkább úgy érzem, hogy az ember semmi más, mint egy végzetesen túlfejlett aggyal rendelkező állat, aminek semmi keresnivalója nincs a természetben, és a természetnek nincs is egyértelmű megoldása rá."
Arrogáns baromság. A az ember a természet része, az hozta létre, és a természet pedig nem valamiféle tudatos élőlény, hogy megoldást néke találnia. Mitöbb, volt élővilág jóval az ember előtt és lesz jóval a kipusztulása után is.
Az eredeti kérdésre nyilván nem a válasz, sok helyen az erőforrások szűkössége ellenére sem tör ki háború, ha ez igaz lenne, akkor fél Afrikának örökké háborúban kéne állnia, míg az USA-nak egy háborúban se lenne szabad részt vennie.
válasza:Az USA megszületésében nem játszott szerepet se túlnépesedés, se erőforrás hiány. A gyarmatiak egyszerűen meg akarták változtatni az elosztási arányokat Angliával szemben. Ez más (főként polgár-) háborúkban is előfordult.
Az "ember" története pedig a természet átformálásának a története (pl. termőföld, tenyészállatok,stb.). Hogy érted, hogy nincs semmi keresnivalónk ebben?
"A az ember a természet része, az hozta létre, és a természet pedig nem valamiféle tudatos élőlény, hogy megoldást néke találnia."
Szerintem a természet egy szuperélőlény, és úgy aránylik az egyes élőlényekhez, mint a társadalom az egyénekhez, vagy az internet az egyes szerverekhez. Sok dolog utal arra, hogy olyan, mintha öntudata lenne. Pl. azt mi szabályozza, hogy egy méhcsaládban hány dolgozó nőstény és hány here szülessen? Vagy azt, hogy háborúk után több fiú születik, mint lány?
"Mitöbb, volt élővilág jóval az ember előtt és lesz jóval a kipusztulása után is."
Élővilág biztos lesz, mert mondjuk a medveállatkát egy hidrogénbombával sem tudnánk megölni, de hogy a természet sokkal-sokkal szegényebb lesz az emberi tevékenység következtében, az is biztos. A legkisebb, legellenállóbb és legnagyobb számban előforduló élőlényeknek ugyan mindegy, de a legfejlettebb fajok tömegesen pusztulnak ki. Én pl. úgy gondolom, hogy pár évtizeden belül a nagytestű emlősök már csak múzeumokban és tankönyvekben fognak létezni. Az embert láthatóan nem érdekli túlzottan, hogy van-e szélesszájú orrszarvú, vagy nincs. Szarvasmarha az legyen, mert hamburger az kell. De orrszarvú minek? Hát azt le lehet ölni a szarvát el lehet adni, és akkor a 9 kis afrikai gyermekemnek megvan a betevő falatja. Most tehetek én róla? Be kell tömnöm azokat az éhes szájakat. Orrszarvú ide vagy oda. És minden szegény régiónak megvannak az éhező "afrikai" gyerekei. A módszereink globálisak (pl. a puskát már mindenhol ismerik), de a gondolkodásunk még mindig lokális. Ez vezet a katasztrófához. Senki nem érti meg, hogy amit a mikrokörnyezetében tesz, az mekkora kihatással van a világra, egyszerűen azért, mert túl sokan vagyunk.
"Az eredeti kérdésre nyilván nem a válasz, sok helyen az erőforrások szűkössége ellenére sem tör ki háború, ha ez igaz lenne, akkor fél Afrikának örökké háborúban kéne állnia,"
Fél Afrika örökké háborúban áll, drága barátom :) Talán néha előbb tájékozódni kellene, mielőtt írsz. Persze lehet, hogy ez nem tűnik fel neked, mivel nem világháborúról van szó, hanem helyi polgárháborúkról, népirtásokról, törzsi tisztogatásokról. Nézz utána, milyen a helyzet Kongóban. Nézz utána a Boko Haramnak. Nézz utána, hogy viselkedik a Tuareg törzs a kívülállókkal szemben. Nézz utána a ruandai népirtásnak, ahol 800.000 halott volt. Ez mi, ha nem a túlnépesedés következménye? Pont Afrika erre a talán legjobb példa, mert bazi nagy a termékenységi ráta, alacsony az iskolázottság, iszonyúan nagy a vagyoni egyenlőtlenség, és nem nagyon van nemzettudat, hanem törzsi identitások vannak.
"míg az USA-nak egy háborúban se lenne szabad részt vennie."
És mi van akkor, ha az USA népessége egyszerűen nagyobb, mint amennyi erőforrása van? Az USA azért háborúzik, hogy fegyvereket adhasson el. A fegyverekből pénz jön be.
"Az USA megszületésében nem játszott szerepet se túlnépesedés, se erőforrás hiány. A gyarmatiak egyszerűen meg akarták változtatni az elosztási arányokat Angliával szemben"
Pontosan ezt értem erőforráshiány miatt. Az "erőforráshiány" nem azt jelenti, hogy elfogyott az ivóvizük, hanem közgazdasági értelemben, tehát, hogy az erőforrásokat a maguk javára akarták felosztani:
"Scarcity (also called paucity) is the fundamental economic problem of having seemingly unlimited human wants in a world of limited resources. "
"A szűkösség (erőforráshiány) az az alapvető közgazdasági probléma, hogy látszólag korlátlan emberi igények vannak jelen egy korlátolt erőforrásokkal rendelkező világban."
válasza:A természet nem gondolkodik! Nincsenek neki jó és rossz dolgok. Csak az embernek! Az ember kialakult és olyan amilyen. Ez senkinek sem jó vagy rossz! egyszerűen csak így van és kész!
Ha az ember kihal akkor kihal, ha benépesíti a galaxist akkor meg benépesíti a galaxist. Ez nem egy jó vagy rossz dolog. Ez a valóság, aminek az ember is a része és semmivel sem furcsább vagy rosszabb a többi dolognál az univerzumban.
A háborúk teljesen természetes folyamatok. ugyan úgy megtörténnek, mint az hogy emberek összevesznek egymással egy szobában. Miért kéne máshogy történnie ha már sok ezer vagy sok millió emberről van szó?! Nézeteltérések, erőforrásigény, hatalomvágy, stb... ezek mind konfliktusforrások, amik veszekedéseket eredményezhetnek. Ez történik nagy távlatokban is amikor háborúznak nemzetek vagy embercsoportok...
válasza:A háború és az ideológia az ember terméke. Az első amiatt, mert az emberi csoportok különösen szeretnek agresszívek lenni a más csoportokkal. Ez egyfajta életvédelmi ösztönnek is felfogható, a működése abban áll, hogy a szűkösebb erőforrásokhoz az életképesebb jusson. Különben nemcsak egy rész, hanem az egész hal ki. Ez tehát nem az egyes ember, hanem a faj életösztöne.
Az ideológia pedig az emberi kíváncsiság és kreativitás terméke.
Minthogy az ember tudatos lény, hamar rájön, hogy céljai eléréséhez eszközt használjon, a kreativitása pedig szinte minden képes eszközként hasznosítani.
válasza:A Trójai háború a világ legszebb nőjéért tört ki. De tört ki háború egy focimeccs miatt is. [link]
Tehát ne csüggedj, hogy az ember csak egy agyatlan ösztönlény, aki csak holmi erőforrás-jóllakottság síkon tud mozogni.
válasza:Úgy látom, szültél egy hipotézist, ami a Gaia-hipotézis és "az ember a Föld rákja" hipotézis zabigyereke.
Nem rosszabb ez sok hasonlónál, ugyanúgy van bizonyíték mellette meg ellene is.
A természetbe túl sok célirányos, szándékos folyamatot akarsz belelátni, pedig nincs ilyen. Az zavat meg szerintem, hogy az evolúció sok fajnál valamikor régen (éppen valami, általad említett "drasztikus fékezés" eredményeképpen) létrehozott egy genetikai féket a túlszaporodás kivédésére.
Sok elszigetelt szigetlakó, vagy sarkvidéki, vagy sivatagi fajnál megfigyelhető az élettér méretéhez és táplálékforrásaihoz igazodó tulajdonság, törpenövés, csökkent szaporaság stb.
Mire ez kialakult, már nagyon sok "drasztikus" fék történhetett, kiszelektálva azokat az egyedeket, melyeket csak ilyen fék tudott megállítani.
Az embernél kár is ilyet keresni, túl fiatal, túl invazív faj vagyunk.
válasza:Igazad van Wadmalac, az embernél keresni nem kell, mert megvan. Pontosan ugyanaz, ami a sarki rókánál, a szúnyognál és másoknál. Csak mivel az embernek tudata van, ezt képes olyan mértékben variálni, hogy azzal elfedi a tényleges "szabályt".
Néha nem könnyű kimutatni, hogy a folyamat biológiai, vagy tudati (tanult) ok miatt történik úgy. De aprólékos munkával sok minden lehetséges, ezt például tudják az etológusok.
válasza:"Igazad van Wadmalac, az embernél keresni nem kell, mert megvan. Pontosan ugyanaz, ami a sarki rókánál, a szúnyognál és másoknál. Csak mivel az embernek tudata van, ezt képes olyan mértékben variálni, hogy azzal elfedi a tényleges "szabályt". "
Nem hiszem. Azok a fajok, amelyek bizonyos helyen már genetikailag optimalizálódtak egy élettérhez, más területre kerülve gyakran invazívak és újra sok ezer vagy millió év kell a területhez optimalizálódó populációhoz.
Meg kell csak nézni az ember vagy a klímaváltozás révén új helyre kerülő fajok viselkedését.
Ezen a módon az ember ilyen genetikai fékje sem lehet működőképes.
Éppen ezért kellene ezt tudatos lényként pótolnunk magunknak.
válasza:Kérdező, minden szempontból hibás az okfejtésed, egyrészt a természet nem gondolkodik, ezért az ő szempontjából nincs jó és rossz (így az ember sem lehet rossz a természetnek).
Másrészt pedig amit a háborúkról írtál (erőforrás és népszaporulat) az pedig felszínes dilettantizmus, a háborúknak sokkal komplexebb okaik vannak, és minden háborúnak meg kell vizsgálni a saját okait, történelmi kontextusát is. És egyébként nem is a háborúk okai az érdekesek, hanem az az ok-okozati összefüggésrendszer, ami az országok közötti politikát mozgatja és mozgatta mindig is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!