Szülő1, szülő2, apa, anya helyett? Megbolondultak a franciák?

A franciák ha nem is hülyék, de mindig is furcsa nép voltak. (Bár bármelyik népnél lehet olyan szempontot nézni, ami alapján az adott nép fura, ők összességében is furábbak voltak mindig is.)

A világ változik. Jó irányba, vagy rossz irányba? Néha ezt csak utólag lehet eldönteni. Néha kiderül, hogy a változásnak vannak egyaránt pozitív és negatív aspektusai is. Néha van, hogy valami az adott korban nem tűnik jó ötletnek, később mégis pozitívnak ítéljük meg. Néha meg valami pozitívnak tűnik, csak később derül ki, hogy zsákutca. Illetve vannak bizonyos ideológiák, amik között folyamatosan leng az inga. Most éppen erre leng.

Hogy személy szerint nekem ezt tetszik-e? Nincs jelentősége. (Amúgy alapvetően nem, de ennek nincs jelentősége.) Anno ahogy a házasság örök intézménye megszűnt, megszületett a válás fogalma, az újraházasodás is. Volt gyerek, akit a saját apja nevelt, volt akit az anyja – néha csak az apja – nevelt egyedül, volt akit meg részben, esetleg egészben nem a vér szerinti szülei. Hogy ez jó-e vagy rossz? Nyilván vannak pozitívumai, ha azt nézzük, hogy nem egy életre beleragadni egy mérgező kapcsolatba, másrészt vannak nyilván a dolognak negatívumai.

Nyilván a bürokrácia is lekövette ezt a társadalmi változást. Pl. azon senki nem háborodik ma fel, hogy Magyarországon sok helyen már sok évtized óta nem anya és apa van, hanem anya és gondviselő. Megszoktuk, hogy ez a bürokrácia nyelvében az apa, annak hiányában a nevelőapa (mostohaapa), annak hiányában meg az anya. Megszoktuk, nem zúgolódunk.

Most így a PC és a tolerancia korát éljük, most erre lengett ki az inga. Ennek a szélső helyzetnek az a sajátossága, hogy gyakran a többség alkalmazkodik a kisebbséghez. Ez adott kisebbség esetén kimondottan pozitív dolog, más esetben meg vannak pozitív és negatív hatásai is, és lehet a többség számára negatívuma is. Hogy a homoszexualitás társadalmilag mennyire elfogadandó, milyen szintig elfogadandó, az nyilván joggal lehet vita tárgya. De ilyen irányba hat a korszellem. Ehhez alkalmazkodik az franciák most elfogadott törvénye.

#2-re reagálva nyilván nem a gyerekeknek van megtiltva, hogy apának és anyának hívják a szüleiket, hanem egyrészt a különböző dokumentumokban váltja le az anya, apa helyét az, hogy egyik szülő, másik szülő. Másrészt a tanárnak lesz elviekben kötelező szülőkről beszélnie. A tanár nem mondhatja azt a kis Pierre-nek, hogy küldje be az édesanyját, hanem azt kell hivatalosan mondania, hogy küldje be valamelyik szülőjét, vagy hogy szeretne Pierre szüleivel beszélni. De nyilván a hétköznapokban azért lesz példa arra, hogy elhangzik a tanár szájából az anya és apa szó is.

Közvetlen hatásában nyilván el van túlozva a dolog, azért nem valami óriási eszelős dolog történt itt, akkora nagy jelentősége nincs ennek a hivatalos elnevezés változásnak. Az más kérdés, hogy úgy az általános gondolkodásmódra áttételesen, közvetve milyen hosszútávú hatása lesz a dolognak, de azt meg nehéz megítélni. Ma Magyarországon mennyire van hatással a házasságok élettartamára az, hogy apa helyett gondviselő szerepel egy csomó dokumentumon? Fene tudja.

Mindenesetre egy kicsit túl van lihegve a téma. Nyilván első hallásra tűnhet abszurdnak a dolog, de kicsit megemésztve nem akkora őrültség ez. És ez itt most egy jelen pillanatnyi történet. Fog még az az inga a másik irányba is lengeni, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy az jobb lesz nekünk.

Személy szerint én is csóválom a fejem, de másik oldalról kicsit úgy is érzem, hogy talán sokkal több időt szántam ezzel a válasszal a dologra, mint amekkora valódi jelentősége lenne ránk, de akár a franciákra nézve is, pláne több évszázados távlatból nézve.

Először tessék rendesebb hírforrásból tájékozódni :) Ez csak a hivatalos dokumentumokra vonatkozik.

Magyarországon hasonlóan nem apának és anyának hívják a szülőket, hanem gondviselőnek.

"This amendment aims to root in law children’s family diversity in administrative forms submitted in school."

Akármilyen hülyeségnek is tűnik, ez egy adminisztratív dolog: engedélyek, igazolások, formanyomtatványok fogják használni. Nem a gyerekeknek kell az élményeikről "apával fociztunk" helyett "szülő 2-vel fociztunk" módon mesélni.

Lássuk be, ha egy gyereknek jogilag lehetnek azonos nemű nevelő szülei, akkor legalább akkora gyökérség lenne Tóth Marcsi nevét az "apa" mezőbe írni.