Hogy is van ez a fénnyel?

tegyük hozzá, hogy ez csak polarizált fény esetében igaz.

a polarizálatlan fény esetében vannak kioltások és erősítések is, így gyakorlatilag nem látsz semmilyen változást.

A fotonok még véletlenül sem haladnak át egymáson.

Az első probléma, hogy a szemünk számára mondjuk egy betonfal tömörnek tűnik, atomi szempontból (pláne a fotonok méretéhez képest) Azonban egy rendkívül ritka szitának felel meg. Ezen szita lukjain egy foton áthaladása nem gond.

A második probléma, hogy a "nem lépnek kölcsönhatásba" és a "nem vesszük észre, hogy kölcsönhatásra lépnek" nagyon eltérő állítás. Az első nem igaz, van kölcsönhatás, a második igaz, nem érzékeljük ezt.

A harmadik probléma, hogy a "kioltás" azt jelenti, hogy két ellentétes tulajdonságú objektum találkozik. A fényesetében ez nem igaz. A fény egy másik fénnyel találkozva hullámként viselkedik, csakhogy a "zseblámpa fénye" nem monokromatikus, azaz nagyon sokféle hullámhosszú hullám találkozik. Ezek módosítják egymást, kioltás akkor lehetne, ha azonos hullámhosszú, intenzitású és még sok más (kvantumszerű) tulajdonságban is azonos fotonok találkoznának. A zseblámpa fénye nem ilyen. De a jelenséget - meglehetősen nagy költségráfordítással és igen komoly és alapos munka árán, rendkívül bonyolult eszközökkel - tudják produkálni, és ezt meg is tették már. Csak nem naponta, mert nincs aki finanszírozza, meg aztán minek.