Lehetséges egy anyag halmazállapotát megváltoztatni hőmérséklet változtatás nélkül?

Igen.

1) A legnyilvánvalóbb a nyomás. Növeled a nyomást, akkor gáz->folyadék->szilárd halmazállapotokat elérhetsz (vagy csak gáz->szilárd, attól függ).

2) Pl. túlhűtött anyag esetén egy egyszerű fizikai rázással vagy ütéssel megváltozik a halmazállapot.

Valóban, a halmazállapotot váltó anyagnak nem változik a hőmérséklete, mert az energia a halmazállapot-változásra fordítódik.

Viszont energiaközlésre szükség van, például hőenergia formájában.

Szóval a kérdés megfogalmazása sántít kicsit, hőmérséklet-változás helyett hőbevitelt / hőelvételt jobb lett volna írni.

De így is érthető.

Azért mondanék egy érdekes esetet, ahol hőbevitel nélkül is folyékonnyá válhat egy szilárd anyag, felmelegedés nélkül, sima mechanikai energiára. És éppen nem nyomáscsökkenésre, hanem nyomásnövelésre.

Vízjég.

Ezért csúszós.

#4 "Ezért csúszós"

Nem.

Ezért: [link]

#5: El is olvastad, amit linkeltél?

És érted is?

Remélem azt is, hogy a 0 és -7 fok közti intervallumban a jég acéllal érintkező felületi részecskéi kiválnak a szilárd állapotból és folyékony lesz.

Remélem nem zavar meg az ,hogy a cikk nem hazsnálja a "liquid" szót, csupán a magas mobilitású molekulákat. ennél alacsoynabb hőmérséklet esetén a jég felülete nem engedi így mobilissá a molekulátit, csupán elasztikussá válik, ezért alacsonyabb jéghőmérsékletek esetén a fém-jég kontakt súrlódása növekszik, nincs meg a korcsonlya könnyű csúszása a mobilis (folyékony) molekulákon.

#4 "Azért mondanék egy érdekes esetet, ahol hőbevitel nélkül is folyékonnyá válhat egy szilárd anyag, felmelegedés nélkül, sima mechanikai energiára. És éppen nem nyomáscsökkenésre, hanem nyomásnövelésre.

Vízjég.

Ezért csúszós."

Tehát azt állítod, hogy a nyomás hatására folyékonnyá váló víz miatt csúszik, ami azért lehetséges, mert a vízjég nyomás hatására alacsonyabb hőmérsékleten is folyékonnyá válik.

Mekkora a nyomás mondjuk egy korcsolya alatt? Legyen 65kg a tömeg és a felület mondjuk 20cm x 3mm, akkor a nyomás P = 650 / (0,2 x 0,003) = 1083333Pa, kerekítve 1MPa. Mekkora az 1 MPa nyomású jég olvadáspontja? Nos bevallom, ilyen kis értékre nem találtam adatot, de 20 MPa-hoz -1,5°C, 40MPa-hoz -3,2°C tartozik, tehát elmondhatjuk, hogy ha a jég hőmérséklete csak néhány tized fokkal van fagypont alatt, akkor már nem fog megolvadni a korcsolya alatt, ezért ott szerinted nem is lehet csúszós. Ezzel szemben a tapasztalat mást mutat.

#6 "Remélem azt is, hogy a 0 és -7 fok közti intervallumban a jég acéllal érintkező felületi részecskéi kiválnak a szilárd állapotból és folyékony lesz.

Remélem nem zavar meg az ,hogy a cikk nem hazsnálja a "liquid" szót, csupán a magas mobilitású molekulákat."

A cikk azért nem használja a folyékony jelzőt, mert a magas mobilitású molekulák nem a folyékony fázisra jellemző viselkedést mutatják, azaz nincs folyékony víz az érintkező felületek között.

Félreértés ne essék, nem azt vitatom, hogy a vízjég nyomás hatására nem tud folyékony halmazállapotúvá válni, hanem azt, hogy hétköznapi körülmények között nem emiatt csúszik.

#7:

Az a helyzet, hogy TÉNYLEG nem ezért csúszik. Megkövetlek.

A nyomás hatására létrejövő fagyáspont alatti folyékony állapot igaz, de elvileg az ehhez szükséges nyomást például a korcsolya éle NEM tudja létrehozni.

Az a "supersolid" állapotnak köszönhető, ami a jég felületén nyomás nélkül, alapból is jelen van.

[link]

Szóval a nyomás hatására olvadás a kérdéshez illően igaz, de a jég csúszóssága nem jó példa erre.