Valaki el tudná nekem érthetően magyarázni hogy mi is az az időparadoxon?

Most egy kicsit szőrszálhasogató leszek! :D

Mert az a kijelentés hogy "Az időutazás nem lehetséges" nem teljesen igaz.

Hiszen mindannyian utazunk előre és mindenki a saját idejében ami a sebességünktől és a környező gravitációtól is függ.

Már föld körüli pályán (Kisebb gravitáció, nagy sebesség) lassabban telik az idő egy kicsivel és pl műholdaknál (GPS) figyelembe is kell venniük ezt az eltérést. Sőt egy felhőkarcoló legfelső szintjén is másképp telik (Kisebb gravitáció okán).

De ebből az is következik hogy nincs egy univerzális idő amihez képest visszafelé is lehetne utazni!

Továbbá felötlött bennem a billiárd golyós példából kiindulva egy újabb paradoxon.

Egy időgép bejárata elé tesszük a kijáratát nagyon közel, tehát amit beküldünk és vissza az időben mondjuk 0.1 másodpercet az rögtön bele is esik ismét. Na ilyenkor mi fog történni?

A végtelenségig ott fog a ki és belépési pont közt át suhanni?

Mert gyakorlatilag a saját hátsóját látná belépni az időgépbe ilyen esetben ha pl emberről van szó.

Mi történik ha egyszer csak kikapcsoljuk a gépet?

Lásd Terminátor filmek, ahol a "Nincs végzet, csak ha magad is bevégzed." mondat nem származik senkitől. Sarah Connor az időutazó Kyle Reese-től hallotta még 1984-ben. Kyle Reese az idős John Connortól hallotta valamikor a XXI. században. John Connor pedig az anyjától, Sarah Connortól hallotta még gyerekként.

Vagy az Időhurok című film, amiben a főszereplő saját maga anyja és apja is.

"Az időutazás nem lehetséges" nem teljesen igaz.

Hiszen mindannyian utazunk előre és mindenki a saját idejében ami a sebességünktől és a környező gravitációtól is függ."

Nem is azt írtam, hanem "Nem lehet a múlta utazni", de ha precízebb akarok lenni akkor Nem lehet a múlta utazni hipotézise lenne, a többi alternatívához mérten. Bár ezt gondoljuk a legvalószínűbbnek.

"...De ebből az is következik hogy nincs egy univerzális idő amihez képest visszafelé is lehetne utazni!"

Ez nem teljesen igaz, (leszámítva pl a tachionok-at, meg lehetne még példát mondani, a lényeg hogy nincs múlta utazás esetén) a rel. elm.-ből következik, hogy létezik abszolút múlt, annak ellenére, hogy univerzális idő nincs.

"Továbbá felötlött bennem a billiárd golyós példából kiindulva egy újabb paradoxon. ..."

Nem olvastad el az egészet amit írtam, vagy pedig elolvastad de nem éretted meg?

#14. Te nem ismered Parkinsont. Az ő törvénye szerint egy dolog minél bonyolultabb, annál jobban egyszerűsítik, míg már mindenki hozzá tud szólni. És meg is teszi. De végy egy könnyebb konkrét problémát, amelynél a sokaság megérti, hogy az számára nehéz, ekkor nem szól hozzá.

Ismert a jelenség magyarázata is.

"a rel. elm.-ből következik, hogy létezik abszolút múlt"

Csak azért idézek wiki-t, mert így nem kell annyit gépelnem. :))

"Hogyha az események ugyanazon helyen következnek be (pl. egy autó baleset), akkor minden megfigyelő - bárhol legyenek is - egyetérthet abban, hogy az egyik autó a másikkal ugyanabban az időpontban ütközött. Azonban ha az események a tér különböző pontjain esnek meg - például egy autó karambolozik Amerikában, egy másik pedig Ausztráliában -, akkor az egyidejűség kérdése már relatív, egyesek számára egyidejűnek tűnhet a két esemény, mások számára - akik más helyzetből szemlélik az eseményeket - nem. Einstein speciális relativitáselmélete megmutatja, hogy nincs helyes válasz, minden megfigyelő egyenrangú, egyikük sem kitüntetett, és mindegyik jogosan állíthatja, hogy igaza van, még hogyha állítása összeférhetetlen is a többi megfigyelőével."

[link]

Ez azt is jelenti, hogy még az is relatív, hogy melyik esemény történt előbb és melyik később. Egyik megfigyelőnek lehet a másik a múlt, és fordítva.

Fontos kérdés, hogy az információ milyen sebességgel érhet el egyik helyről a másikra, és itt jön képbe a kauzalitás. A kauzalitásból ugyanis nem következik, hogy létezik abszolút múlt.

"Két esemény között eltelt idő függ attól, hogy melyik rendszerből nézzük. Két egymáshoz képest mozgó rendszerből nézve eltérő értéket kapunk. (Lásd Lorentz-transzformáció) Ha azonban a két esemény közelebb van egymáshoz a térben, mint amekkora távolságot a fény a bekövetkezésük közötti időintervallum alatt meg tud tenni, akkor ez az időkülönbség egyetlen rendszerben sem válhat nullává, és az események időbeli sorrendje sem fordulhat meg. Ezek az ún. időszerűen elválasztott események, amelyek esetén a kauzalitás avagy okság így nem sérül, amennyiben ok-okozati összefüggés is állt fenn a két esemény között. Ha két esemény egy vonatkoztatási rendszerben időszerűen elválasztott, akkor minden vonatkoztatási rendszerben az.

Két esemény, amely az egyik rendszerből nézve egyidejű, a másikból nézve eltérő idejű lehet, azaz nincs abszolút egyidejűség. Ilyenkor is előfordulhat, hogy egyik rendszerből nézve két esemény bekövetkezésének sorrendje ellentétes, mint egy másik rendszerből nézve. Ezekben az esetekben úgynevezett térszerűen elválasztott eseményekről beszélünk. Ezek olyan események, amelyek egymástól mérve nagyobb távolságra következnek be, mint amekkora távolságot a fény a bekövetkezésük közötti időintervallum alatt meg tud tenni. A kauzalitás ebben az esetben sem sérül, hiszen térszerűen elválasztott események nem lehetnek egymással ok-okozati kapcsolatban, hiszen a kettejük közötti kölcsönhatás nem érheti el a másikat annak bekövetkezése előtt. Ha két esemény egy vonatkoztatási rendszerben térszerűen elválasztott, akkor minden vonatkoztatási rendszerben az"

[link]

...A lényeg, akinek nincs kedve végigolvasni. :)

"Két esemény, amely az egyik rendszerből nézve egyidejű, a másikból nézve eltérő idejű lehet, azaz nincs abszolút egyidejűség. Ilyenkor is előfordulhat, hogy egyik rendszerből nézve két esemény bekövetkezésének sorrendje ellentétes, mint egy másik rendszerből nézve."

"...A lényeg, akinek nincs kedve végigolvasni"

Ez amiket idéztél valamiféle arra utalás vagy cáfolat akart lenni hogy rosszul írtam hogy van abszolút múlt? Különben meg nem kedv kérdése, hogy van e kedve valakinek végigolvasni, én végigolvastam. A tudást nem adják ingyen.

Egy elte oldalról egy jegyzet: [link]

8.-ik oldalon szó szerint vázlat szinten tartalmazza az abszolút múlt , sőt abszolút jövőt is.

Nem szaporítom a szót csak két ajánlott irodalmat mondok Hraskó Péter : A relativitáselmélet alapjai

Hraskó Péter : Relativitáselmélet

Boldog Karácsonyt!

"#7 is nagyon jó érdekes irányban fejtegeti a dolog lehetetlenségét."

Az a helyzet, hogy ezek a példák NEM bizonyítják az időutazás lehetetlenségét, csupán olyan paradoxonokat szülnek, amire nem tudjuk a feloldás módját.

És fájdalmasan kötődnek a megszokásainkhoz, a józan logikához, ami bizony fizikában gyakran hamis utakra visz.

Például a kvantumfizika kompletten ellentmond ezen megszokásoknak és logikának, mégis működik.

Szóval ne temessük még az időutazás témáját.

A paradoxonjait nem tudjuk biztonsággal feloldani a MAI tudásunkkal, de a mai tudás holnap elavult lesz.