Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Elektronok spinje. Mit jelent?...

Elektronok spinje. Mit jelent? Mivel jelöljük?

Figyelt kérdés
Most tanulom az elektron spinjét és nem akarok úgy továbbmenni fizikából, hogy valamit nem értek. Nem nagyon értem, hogy miért spinnek hívják és hogy miért jelöljük olyanokkal, hogy ½ h vonás. A válaszokat előre is köszönöm, a válaszolótól megkérném, hogy minél érthetőbben írja le.

2019. dec. 31. 16:56
 1/7 anonim ***** válasza:
47%

A kvantummechanika törvényei szerint egy adott kvantumállapotot legfeljebb két elektron foglalhat el. Ezeket az elektronokat az úgynevezett spinjük különbözteti meg egymástól. A spin a részecskemodellben megfeleltethetõ az elektronok perdületének (impulzusmomentumának), amely két egymással ellentétes irányt vehet fel. A elektron spinje elválaszthatatlan mágneses momentumától. A protonnak, neutronnak és más elemi részecskéknek is van spinje.


A spin a térbeli forgásokkal kapcsolatos szimmetria következménye, amit eredetileg az SO(3) csoporthoz kötünk. Ez azonban csak egész spinű állapotokat, azaz 0,1,2,… spin esetén skalár,vektor,tenzor,… unitér csoportábrázolásokat enged meg. Kiderül azonban a csoportok algebrájának vizsgálatakor, hogy az SO(3)-csoport és az SU(2)-csoport (mindkettő Lie-csoport) Lie-algebrája megegyezik. Az SU(2) az SO(3) kétszeres fedőcsoportja, az SU(2)-nek létezik olyan faktorcsoportja, ami megegyezik (izomorf) az SO(3)-mal. Az SO(3) minden ábrázolása egyben SU(2)-nek is ábrázolása, de megfordítva ez nem igaz.


Ennek a kvantummechanikában jut nagyon fontos szerep: mivel a Hilbert-tér egy kvantum-állapotot jellemző elemét egy egységnyi abszolút értékű komplex számmal megszorozva egy olyan kvantum-állapotot kapunk, mely ugyanazt a fizikai állapotot írja le, azért kvantumos szinten nem a szokásos csoportábrázolásra van szükség, hanem az ún. sugárábrázolásokra, melyek figyelembe veszik ezt a tényt is, vagyis nem a Hilbert-tér felett ábrázoljuk a szimmetria csoportot, hanem a fizikai állapotok felett (amik tekinthetőek a Hilbert-tér ekvivalencia-osztályainak). Ezek az ábrázolások a Hilbert-tér elemei fölött vizsgálva lehetnek a fedőcsoport unitér ábrázolásai is, pontosabban egy G összefüggő Lie-csoport minden sugárábrázolása valódi unitér ábrázolása az univerzális fedőcsoportjának, és az univerzális fedőcsoport minden valódi unitér ábrázolása sugárábrázolása a G-nek.


Az impulzusmomentummal kapcsolatos SO(3) csoport esetében tehát kvantumosan megengedettek a fedőcsoportja, SU(2), unitér ábrázolásai szerint transzformálódó mennyiségek is, köztük olyan transzformációk szerint, melyek nem unitér ábrázolásai az eredeti SO(3) forgatási csoportnak. Az SU(2) ábrázolásai szerint transzformálódó mennyiségek a spinorok, a spinoperátor sajátértékei az impulzusmomentum lehetséges értékei, ami viszont {\displaystyle \hbar }\hbar egységekben tehát nemcsak az SO(3) unitér ábrázolásaira jellemző egész, hanem a csak az SU(2) unitér ábrázolásai esetén lehetséges félegész (1/2, 3/2, 5/2, stb.) értékeket is felvehet. Az SU(2) és az SO(3) fent leírt kapcsolata miatt a kétindexes spinorok egy-egyértelmű megfeleltetésbe hozhatók az egyindexes tenzorokkal, azaz a vektorokkal, a négyindexes spinorok a kétindexes tenzorokkal, és így tovább. Az egyindexes spinorok írják le az 1/2-es spin esetét, a kétindexes spinorok az 1-es spinét, a háromindexes spinorok a 3/2-es spinét és így tovább.

2019. dec. 31. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
12%

Az elektronhéjban tartózkodó elektronnak kétféle impulzus nyomatéka (impulzus momentuma) van: pálya és saját (belső). Utóbbi a spin: úgy viselkedik, "mintha forogna".

A spin mélyebb megismeréséhez az elektron belső szerkezetének megértése lesz szükséges a jövőben, de kísérleti adatok bizonyítják létezését (spektrumvonalak analízise).

A hullámmechanika (kvantummechanika) Schrödinger egyenletének megoldásából adódnak -1/2 h/2π és +1/2 h/2π értékek. Ezek az elektron spin impulzus nyomatékának (ami vektormennyiség) egy kitüntetett térirányba eső vetületei (skalár mennyiség). Tehát az elektron spinnnek kétféle beállása lehet a térben. Ezért lehet 2 e- (és maximálisan is 2) az atomi és molekula orbitálokon. Az elektron spinjét az ms = -1/2, +1/2 spinkvantumszámmal jellemezzük, ami ugyanúgy, mint az n fő, l mellék és m mágneses kvantumszám a Schrödinger egyenlet paramétere.

2020. jan. 1. 08:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
28%
Fogadjunk, a kérdést egy gimnazista tette fel...
2020. jan. 1. 17:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
0%

#3

Igen, valószínűleg. Azért is húzott le, mert alacsony szinten van a béka segge alatt és fingja nincs rólan amit írtam...

2020. jan. 3. 16:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
38%

Én ezt átfogalmaznám.

Azért húzhatott le, mert mindketten azt hittétek, hogy itt fitogtatni kell a tudásotokat (hát vagy a Ctrl C- Ctrl V képességeteket), miközben nem kívántátok figyelembe venni azt az ordítóan nyilvánvaló tényt, hogy miről szól a kérdés.

2020. jan. 3. 17:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Kevés vagy hozzám sztrogoff, vagy mia neved, de jót derültem rajtad ^^.
2020. jan. 6. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:
Mindenkinek megköszöntem a válaszát privátban és hasznosnak jelöltem, de hülyeségeken összevesznek az emberek. Mi van veled Magyarország?
2020. jan. 6. 21:07

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!