Egy járvány halálozási rátájának számításakor nem azt kellene nézni, hogy hányan vannak túl rajta?

Jó példa a SARS víruspartikulumszám a vérben:

[link]

Ez nem influenza!

A tüdőgyulladásos megfulladáson kívül, amit az okoz, hogy a beteg annyira legyöngül, hogy még köhögni sem tud, hogy a váladék eltávozzon a tüdejéből - és ehhez el kell telnie bizonyos időnek, jellemző még az állandó heveny gyomorbántalom, a vele járó hasmenés, amelytől végzetes kiszáradás léphet fel és ezen kívül a veseelégtelenség, ami szintén halálos szintet érhet el.

Mindezek közül a kiszáradás a leggyorsabb, de a többi halálozási okhoz már kell idő, így feltétlenül van lefolyása a kórnak.

A kiszáradás kórházi kezeléssel elkerülhető, ha infúziót alkalmaznak rendszeresen, de otthoni körülmények közepette nem.

A SARS és a MERS pontosan ilyen volt, tehát maga a betegség jól modellezhető.

Térjünk vissza a kérdésre 10-14 napon belül, és meglátjuk hogy ugrott-e a %-os mutató.

A mortalitásba az hivatalosan nem számít bele, akik esetleg kilábalnak túlélőként a mostani járványból, ám közben károsodik a veséjük, így lecsökken az életlehetőségük, a továbbiakban csak néhány évre korlátozódik.

Veseelégtelenség következtében később bármikor meghalhatnak.

Ezt nem lehet ilyen egzakt modon megadni mint ahogy gondolod.

Hogy vehetned egy kalap ala a kozepkoru egeszseges ember gyogyulasi eselyeit es az idos, mas krónikus betegsegekben is szenvedok eselyeit.

A halottak is fokent az idősebb es mar valamilyen alapbetegseggel rendelkezo, immunrendszer gyengitett emberek kozul kerultek ki.

Egy egeszseges embernel a mortalitása ennek a virusnak nem tobb annal az 1 2%nal.

Erre vonatkozóan nincs elég adatunk.

Megint csak találgatás az egész.