Kémia órán mondta a tanárom még anno, hogy a termosz-ban azért marad a hideg-hideg, a meleg-meleg. Mert egy légüres tér van benne 2 fal között. Vagyis nem terjed a hő? A következő lenne a ké--rdésem

"Mert egy légüres tér van benne 2 fal között. Vagyis nem terjed a hő?"

Ez így nem igaz. Kevésbé terjed (csak sugárzás van) mint egyéb módon.

A termosz két fala között kis túlzás, hogy légüres tér lenne, de amúgy igen, kiszívják onnan a levegő nagy részét, így az sokkal rosszabbul fogja vezetni a hőt.

A hő pedig többféleképpen tud terjedni:

- Hővezetéssel, mint mikor a kanál nyele is forró lesz, ha a másik végét forró vízbe dugod,

- hőáramlással, mint amikor a forró afrikai levegőt idefújja a szél, és itt is hőség lesz, vagy mondjuk ahogy a tengeri áramlatok szállítják a hőt (a melegebb vizet),

- hősugárzással, amit a grillező előtt állva érzel a bőrödön, vagy mikor a napfény melegét érzed a kezeden. Ez egy elektromágneses sugárzás (infravörös), és a Nap sugárzásának egy része is ilyen sugárzás. Ehhez nem kell közvetítő anyag, vákuumban is terjed.

A termoszban ezt a hatást csökkentendő készítik tükörszerűen csillogóra a belső falat, hogy ezt a hősugárzást visszatükrözze befelé, pl. a forró tea felé.

** "hősugárzás ... Ehhez nem kell közvetítő anyag, vákuumban is terjed"

Odaírhattam volna, hogy pont úgy terjed, mint a fény. (Sőt, ez is egyfajta fény, csak nem a látható tartományban van.)

Kicsit más azért a két eset, csak van némi átfedés közöttük. Nem tudom neked mennyire részletesen érdekes, vagy hasznos... de először a Nap és világűr esete...

Onnan érdemes talán kezdeni, hogy a hétköznapi életben a megszokott az, hogy a levegő melegedésével tudatosítjuk az időjárás melegedését, és ez gyakorlatias is úgy általánosságban, jól tudjuk használni. Viszont a világűrben meg hát vákuum van. Nyilván nincs a Nap és Föld között légtér, így a Napból nem a meleg levegő fog ide áramlani. Ez okés is.

Viszont a Napnak óriási fényereje van és még ilyen távolságból is óriási. Még a Nap fényébe szabad szemmel belenézni is károsítja a szemet, pedig 150 milla km-re van.

A Nap fénye főként két spektrumból tevődik ki, egyik a majdnem fele a látható fény, másik majdnem fele az infravörös fény, vagyis a hősugárzás. Alig marad pár százalék egyéb összetevője. És a világűrön át tud jönni mindkettő sugárzás, az infravörös és a látható fény is, és ezekhez nem kell levegő. Föld esetében, amikor is a napfény, a légkör átlátszósága miatt, majdnem teljesen akadálymentesen áthatol a levegőn, és melegíti először a talajt, a talaj meg átadja a hőt a levegőnek. Ilyenkor melegszik az időjárásunk és mindenki örül. A Nap látható fény és hősugárzása a vákuumban is terjed, ezért itt is érezhetjük.

A termoszban - mint írták is, hogy nincs teljes vákuum - mert az költséges lenne, és senkinek sem érne meg egy majdnem tökéletes vákuumos termosz annyit. De olyan ritkább levegő van benne és olyan kb vákuum féle. Persze abban is - mint a Nap fényének esetében is - terjed a hősugárzás, de sokkal lassabban mint a levegőben. És ez a lassabb hő áramlás az ami időben elnyújtja a termoszban a kihűlést. Tehát a termosz vákuumában lassabb lesz a kihűlés, a levegőn tapasztalthoz képest.

Egy dolog van a végére, hogy a két vákuum hogyan stimmel össze? Hiszen a Nap fényénél erős melegedést említhetünk, a termosznál meg rossz hőáramlást. A különbséget csak az arányok teszik ki ki. A Nap fénye elképesztően erős még távolról is. Míg a forró kávé a termoszban nagyon kicsi hőtöbblet a Naphoz képest.

De egyébként a vákuumban is van kihűlés, például az űrállomás is hűl az árnyékos oldalán, de a Hold is hideg az árnyékos oldalán. Viszont összevetve az űrállomáson a napfényes és árnyékos oldalt, a megvilágított oldalon gyorsabb a melegedés (az erős fény miatt), mint az árnyékos oldalon a kihűlés (hősugárzódással).

Az világos Tappancs, hogy sok mindent elolvastál. Csak kissé keverednek a fogalmak.

A hő atomi szinten mozgásmennyiséget jelent. A hideg víz a termoszban nem csinál semmit, a külső hő megy belé, ezért melegszik fel a víz. A hőáramlás mindig a melegebbtől a hidegebb felé történik. Ennek mértéke függ a hőkülönbségtől és a hővezetéstől. A termosz esetén kicsi a hőkülönbség (40-80 fok), és az energiaátadás (hővezetés) rossz.

Teljesen más a helyzet a nap esetén. A nap részecskéket sugároz ki (a lezajló folyamatokat, amik ezt meghatározzák, most hagyjuk), így például fotonokat. A foton fénysebességgel mozog vákuumban, és amelyik eltalálja a földet, jó nagy energiát ad át. Röviden szólva tehát, a naptól a hő zöme foton formájában érkezik. A foton sokféle mennyiségű energiát hordozhat, ettől eltérő tulajdonságai lesznek, de a kérdés szempontjából ennek nincs jelentősége.