Mennyire vagyunk beleágyazva a valóságba?

Akkor szerintem ballagj át az ezotériába, ott biztosan szívesen segítenek neked ebben a kérdésben.

De a tudományban nincs olyan, hogy ez nagyon létezik, ez meg csak egy kicsit létezik.

"Nyilván vannak olyan dolgok, amik nem léteznek, és vannak, amik igen. De mi van, ha ez egy valószínűségi skálán mérhető."

Hát tulajdonképpen igen, csak szerintem te nem erre gondolsz.

Vannak bizonyítottan is létező dolgok és vannak feltételezett dolgok, melyeknek a létezési valószínűsége is kérdéses. gondolok itt pl. a teoretikus részecskékre, mint pl. graviton, tachion.

A valószínűségi skála másik értelmezési lehetősége a hullámfüggvény vs összeomlott hullámfüggvény, ahol az előbbi az összes lehetséges valószínűséget tartalmazza, mondjuk egy Gauss-görbe menti eséllyel, az utóbbi meg már pontosan egy a lehetséges kimenetelek közül és így valószínűsége is 100%.

De attól tartok, hogy ez sem az, amire gondolsz.

"Építhető olyan műszer, ami megmondja, hogy egy adott objektum a lét milyen "fokán" áll? A prekoncepció az, hogy a létnek vannak különböző fokai, és átmenet köztük."

Erre a prekoncepcióra nemigen, mert ez nem egy fizikai fogható fogalom, hanem metafizikai filozofálás.

Valószínűség-vizsgálatokra és modellezésükre ott vannak a számítógépek, de azoknak is kellenek pontos kiinduló adatok, a filozófiai fogalmak nem elegendőek.

"De mi a helyzet a szubatomi és kvantumi dolgokkal, ott hogy értelmezhetőek ezek a fogalmak?"

"A valószínűségi skála másik értelmezési lehetősége a hullámfüggvény vs összeomlott hullámfüggvény, ahol az előbbi az összes lehetséges valószínűséget tartalmazza, mondjuk egy Gauss-görbe menti eséllyel, az utóbbi meg már pontosan egy a lehetséges kimenetelek közül és így valószínűsége is 100%."

Szóval amíg egy részecske valószínűségi hullám állapotban van, addig, nagyon durva egyszerűsítéssel gyakorlatilag az összes lehetséges eltérő tulajdonság igaz rá, tehát mondjuk lehet balos ÉS jobbos spinje együtt, egyéb tulajdonságai is egy szélesebb skálán lőhetőek csak be. Nem tartlamaz VÉGTELEN variációt, csak az összes LEHETSÉGESET.

A hullámfüggvény összeomlása után meg egyetlen állapotba esik be. Hogy ez melyik a sok nyitottból, azt adja meg a valószínűségi függvénye. Tehát mondjuk balos vagy jobbos spin 50-50 % valószínűséggel lehet a kimenetel.

Igazándiból itt sem lehet azt mondani, hogy odáig a részecske nem valós. Csupán magában hordja az összes lehetséges variáció esélyét.

Ha a valóság határát keresed, szerintem érdemes inkább a virtuális részecskék háza táján szétnézni. A szokványos valóság-fogalmunkat azok rúgják fel a legrondábban.