Én is ugyan akkora erővel hatok a Földre?

1: Igen.

2: Berajzolhatod. Csak a normál számításoknál a labdára ható erőket rajzoljuk, és itt ebből csak egy van.

Mivel általában nem az érdekel téged, hogy a labda merre fogja húzni a Földet.

"Nem számít, hogy a tömegünk nem azonos?"

A vonzóerő két tömeg között hat. Nem az egyik hat a másikra, és külön a másik is hat az egyikre, hanem a kettő között hat egy vonzóerő. Ez az erő jelenik meg mindkét testnél, ellenkező előjellel.

"miért nem rajzoljuk be ennek az ugyan olyan nagyságú ellenerejét?"

Ahogy #1-es válaszoló már leírta, berajzolhatnánk, ha a Földre ható erő, vagy annak következménye lenne a vizsgálat egyik tárgya. Például ha a Föld-Hold rendszer mozgását akarjuk leírni, akkor ott már a Földre és a Holdra ható erőket is berajzoljuk, mert mindkettő mozgását vizsgáljuk.

Sőt, ha a labda az asztalon van, akkor berajzolod rá a nyomóerőt, és a nyomóerő ellenerejét szintén nem.

Nem tudom, hogy mennyire algoritmikusan tanítják az ábrát, de gyakran csak a rendszerre (labda) ható erőket elég berajzolni.

Tehát az első két választ nyomatékosítva, elsőnek a célt kell vizsgálni! Mi a a kérdés, mit szeretnénk tudni. És érdemes erre koncentrálni, a többivel meg nem törődni, különben könnyel el lehet bizonytalanodni.

Például a labdánál lehet kérdezni, mekkora a labdára ható gravitációs erő? ekkor az általad mondottat rajzolod és vége. Ezen felül még lehet sok minden, de azt senki nem kérdezte. Ha viszont a kérdés úgy szólt volna, hogy a labda mekkora erővel hat az asztalra, akkor előbb megállapítod a labdára ható gravitációs erőt, megállapítod a III. törvény alapján, hogy a labda ugyanekkora erővel nyomja az asztalt, tehát így válaszolhatsz a kérdésre. De a legfontosabb (az iskolákban, bármilyen szinten), hogy mindig előbb a kérdést kell értelmezni és megérteni. Mert abból következik, hogy a sok ismeretből mit érdemes előszedni. Például beszélhetnél arról is, hogy az erő belapítja a labdát, ami sok egyéb problémát is felvet, de kizárólag arra jó, hogy jól összezavarjon, elbizonytalanítson és elvigye a rendelkezésre álló időt. A hibás dolgozatok jelentős része ettől lesz elégtelen, nem az eleve hibás gondolattól.

> „Például a labdánál lehet kérdezni, mekkora a labdára ható gravitációs erő? ekkor az általad mondottat rajzolod és vége.”

Ennek van bármi értelme? Csinál ilyet bárki?

Akkor rajzolsz erőt, ha az az erő hat, és akkor meg már muszáj vagy felrajzolni az összeset.

> „Ha viszont a kérdés úgy szólt volna, hogy a labda mekkora erővel hat az asztalra, akkor előbb megállapítod a labdára ható gravitációs erőt, megállapítod a III. törvény alapján, hogy a labda ugyanekkora erővel nyomja az asztalt, tehát így válaszolhatsz a kérdésre.”

WTF

A nyomóerő _nem_ a gravitációs erő, newton III-törvénye szerinti ellenereje. Ez baromság. Ezt leírod dolgozaton, akkora karó az egész, hogy kilóg a krétából. Bukj vissza az első osztályig kártya. Ideális esetben banánt érne gyakorin.

Ha az a kérdés, hogy a labda az asztalon miért van nyugalomban, akkor pl. fel lehet rajzolni a labda gravitáció miatti súlyát, és az asztal által kifejtett (ébredő) ellenerőt is. Ezek lesznek egyensúlyban, ezért nem gyorsul a labda. A gravitáció lefelé húzza, az asztalban ébredő ellenerő pedig felfelé nyomja, az eredő erő nulla.

Ha nem lenne asztal, és a labda gyorsulva zuhanna (mondjuk nincs légellenállás), az már egy külön érdekes eset. Külön vita tárgya szokott lenni (a gyk-n is), hogy ilyenkor mi mire hat és mi az ellenerő. :))

Mármint milyen "nyomóerő"? Amit a labda fejt ki az asztalra? Az a gravitációs tér okozta súlyerő.

Amúgy kezdődik... :)) Mi is az a "gravitációs erő"?