Magyarország tudna geotermikus energiát használni (úgy, mint Norvégia vagy Izland)?

Persze, épülnek sorra a geotermikus energia hasznosítású épületek, lakóházak is

[link]

Nem. Hiszen nincs annyi pont, ahol termálvizet tudnak találni.

Nálunk is próbálkoztak. Néhány éve, minden nagyobb beruházásnál vizsgálták. De nem lehetett megoldani.

Izland picit mas helyzetben van, konkretan egy toresvonalon helyezkedik is, allando a vulkani tevekenyseg - es meg igy is csak 25-26%-at fedezi az aramszuksegletuknek.

Magyarorszag hiaba akarja magat termal-nagyhatalomnak beallitani, igazabol par furdo megtoltesen es futesen kivul edeskeves az a vizhozam, amit fel lehetne hasznalni energiatermelesre.

Fűtésre, távhőként alkalmas lenne a legtöbb nagyvárosunk részben vagy egészben történő kiszolgálására, erre már vannak is példák, pl Szeged, Mosonmagyaróvár, Kecskemét, Győr-Audi, ezt lehetne még bővíteni, más városokban is megvalósítani.

De gazdaságos áramtermeléshez nem elegendő sem a vízhozam sem a hőmérséklet sem a kutak víznyomása, legalábbis a jelenlegi technológiákkal a jelenlegi energia árak mellett.

re3 csakhogy ez nem termálvizet használ, hanem a Föld hőjét (a pokolból egyenesen:) Épülnek rendre ilyen házak, most is, lakóházak, a Bp. VIII. IX ker.-beh még van eladó is :D

[link]

Míg a geotermikus hőmérséklet-emelkedés 33m/°C, addig nálunk 17m/°C, tehát igaz a "geotermikus nagyhatalom" kitétel.

Nem szahad tévedésbe esni, a geotermikus fűtés nem hévízzel történik!

A hévíznek akkora az ásvaányianyag-tartalma, hogy igen drága lenne annak kivonása.. A geotermikus fűtésnél a fűtővíz tárt rendszerben van kellő mélységbe benyomva, ott megmelegszik, de ásványi tartalma nem nő, tehát a csőrendszer nem vízkövesedik,

Magyarország tud geotermikus energiát használni. Használ is.

Úgy mint Norvégia vagy Izland, semmiképpen, megközelítően sem. Ez földtani adottság kérdése.

Magyarország használhat napenergiát (de például labdába sem rúg a szaharai országokkal szemben), szélenergiát (lásd a hatalmas póznák szélkerekei), megújuló energiát (lásd például a repcetáblák), atomenergiát (Paks), nagyon kis mértékben vízienergiát (pl. Tiszafüred).

Az energiafajták megoszlása a hely lehetőségei szerinti gondos tervezést igényel(ne), de ilyen nincs, mert akinek fontos, nem rúg labdába, aki meg rúg, azt sem tudja, mi az.

A jelen szabályozás miatt a szélenergia nálunk éppenséggel meg van lőve.

A mostani telepítési szabályok szerint nem lehet szélerőművet felhúzni lakott terület 12 km-es közelében.

Na ilyen szabad hely nálunk nem nagyon van, ami meg van, az természetvédelmi övezet közepén.

A geotermikus energia jó, van is nálunk elegendően, de mire?

Ez bizony ipari mértékű energiatermelésre nem alkalmas.

Persze, egyedi lakóházakat, akár komplett kis falu el lehet így látni fűtőhővel, de igazi nagy energiasűrűséget nem lehet így kivenni. Elektromos áram előállítására ez nagyon nem megfelelő mód, fűtésre még úgy-ahogy, de a kivehető kilowattokra eső beruházási költség elég magas.

Izland már más tészta, ott ez akár elsődleges energiahordozónak is elmegy. Ők szinte a fortyogó láva tetején ülnek.