Ha lenne egy tökéletes klónom, és kezet fognánk, akkor mi történne?

Az a nagyszerű trükk benne, hogy ha elvágod a kezed, akkor sérült bőrszövetről beszélünk. Rengeteg anyag felszabadul ott helyben (véralvadást végző enzimek, fibrinogénbők fibrin stb., fájdalomérzetet kiváltó ingerületátvivő anyagok stb.) és megkezdődik a sebgyógyulás, miközben az immunrendszer dolgozik ezerrel a bekerült betoladokók ellen.

A sejtek osztódásnak indulnak, hogy újra kitöltsék a megnyílt felületet.

Ha a saját magaddal kezet fogsz, sem fog összeragadni, összenőni mert nincs miért.

Ahhoz meg végképp semmi köze, hogy az érintkező sejtek mekkora százalékban egyező genommal rendelkeznek. Minden sejtosztódásnál rengeteg hiba marad kijavítatlanul, így kb saját magadban sincsenek egymással 100,00%-ban egyező sejtek.

Ezért lehet pl. átültetni szerveket és bőrfelületeket is emberek között. Mert nem azon fog múlni, hogy a sejtek mennyire egyeznek, hanem azon, hogy a donor és az akceptor antitestjei és antigénjei hogyan viszonyulnak egymáshoz, de ez egy külön kis tudományág.

Egy amőba osztódás után két teljesen azonos egyedre válik szét, egymás klónjai.

Mégsem nőnek újra össze, ha találkoznak.

Pedig az ő sejthártyájuk közel sem olyan stabil elválasztó réteg, mit az emberi bőr.