Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Valaki el tudja magyarázni,...

Valaki el tudja magyarázni, pontosan az elektromos feszültség mit takar?

Figyelt kérdés

Az áramerősség nekem mindig logikus volt. Az az, amennyi áram átmegy a vezetőn, és ezért az is teljesen logikus volt, hogy párhuzamos és soros kapcsolásnál miért úgy oszlik meg, ahogy.


A feszültség fogalmát azonban valahogy sosem tudtam jól megérteni. Tudom a hivatalos definíciót, tudom a képleteket, de egyszerűen azt, hogy koncepció szintjén hogy gondoljak a feszültségre, nem értem.


Miért soros kapcsoláson oszlik meg? Mitől állandó ph-os kapcsoláskor? Milyen hasonlattal lehetne jól megérteni, hogy koncepcióban mit takar a feszültség fogalma?



2020. aug. 16. 09:25
 1/8 EagleHUN ***** válasza:

Nem véletlenül találták ki az ideális áram és feszültséggenerátort illetve alapeseti zárlatra és szakadásra felvett karakterisztikáját és vizsgálatát. Nagyban megkönnyíti a megértését a dolgoknak.

Thevenin és Norton tételek.


[link]


[link]

2020. aug. 16. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
100%
A feszültség két pont közti potenciálkülönbség. Általában egy áramforrás (elem, akku, tápegység) két pontja közt szokták étreni. A pozitív részén elektronhiány, a negatív részén elektrontöbblet van, ezek különbsége a feszültség. Ha a két pont közé fogyasztót kapcsolunk, megindul az áram, mert az elektronok ki akarnak egyenlítődni a két pont között. Ahogy ez történik, a feszültség csökken, végül kiegyenlítődik, azaz az elem kimerül. Tápnál a hálózati feszültséget az erőműben folyamatosan táplálják, így az állandó, nem merül ki.
2020. aug. 16. 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
100%
Képzeld el úgy, mint egy vízvezetéket, a felső tartályból az alsóba áramlik a víz, miközben mondjuk az vízkereket hajt meg. Minél nagyobb a keresztmetszet, annál több víz (elektron) tud áramolni, ez jelenti az áramerősséget. Viszont minél magasabbról csorog le a víz, annál gyorsabban tud áramolni, ez jelenti a feszültséget.
2020. aug. 16. 10:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 EagleHUN ***** válasza:

De talán még egyszerűbb lehet "vizes" hasonlattal megérteni.


Gondolj el egy szivattyút egy adott maximális nyomással (feszültség) és egy adott maximális áramlási mennyiséggel (áram) amire képes.


Soros kapcsolás:

Két csőszűkítőt (ellenállás) kötsz sorba a szivattyúd kimenete és bemenete közé.

A szivattyú be és kimenete közt így közel a maximális nyomás (feszültség) különbség lesz, tehát a nyomásnak a két szűkítőn kell esnie 100% -ban.

Az már a szűkítés mértékétől fog függeni hogy melyiken mennyi esik, de ha az egyiken 90% nyomás esik akkor a másikon már csak 10% eshet!

Az hogy az áramlás (áram erősség) mekkora lesz meg attól függ mennyit enged a két szűkítő együttesen azaz eredőben. De semmiképpen nem a generátor maximuma és ugyanaz a mennyiség folyik át mindkettő szűkítőn!


Zárlat:

Ha nincsenek szűkítők csak egy cső akkor "zárlat" van, ez esetben az áramlás a generátor által elérhető maximális lesz!


Párhuzamos kapcsolás:

Ha a két szűkítőt párhuzamosra kötöd akkor mindkettőn a nyomás (azaz feszültség) 100% -a kell hogy essen külön külön is a két szűkítőn.

Viszont nincs eredő áramlás, az egyik ennyit a másik meg annyit ereszt át.

A szivattyú (generátor) által hajtott áramlás mennyisége a kettő áramlás összege lesz. (Szintén nem a maximálisan lehetséges!)


Szakadás:

Ha a szivattyúd két vége közé nem kötsz semmit hanem lezárod ledugózod akkor a két végdugóban mért nyomás különbség (feszültség) a szivattyú (generátor) maximuma lesz. De közben áramlás meg nincsen.


A lényeg ha egy egyenletben 2 paraméter állandó a harmadiknak kell változnia!

[link]


Soros kapcsolásnál az ellenállások és az áram állandó, tehát a feszültségnek kell változni.

Párhuzamos kapcsolásnál az áram nem állandó hanem különbözik a két ellenálláson tehát a feszültség lesz ugyanakkora.

2020. aug. 16. 10:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 EagleHUN ***** válasza:
Miközben írtam #3 megelőzött a "vízzel". :-)
2020. aug. 16. 10:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%

elektromos potenciál = elektromos helyzeti energia

feszültség = elektromos potenciál különbség

2020. aug. 16. 10:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
100%
Van még egy jó hasonlat a hőmérséklet. Gondolj úgy a feszültségre 2 pont között mint a hőmérsékletre 2 pont között. Vegyünk mondjuk egy falszerkezetet 2 hőszigeteléssel egymásra helyezve ami úgy működik mint 2 ellenállás sorosan kapcsolva. Míg bent van 30 fok addig kint legyen 0 így a hőmérséklet különbség 30 °C, ez felel meg a feszültségnek. A hőenergia szépen menne egyenletesen a falban ám nekünk legyen 2 hőszigetelésünk. Az egyik hővezetése legyen fele olyan nagy mint a másiké. Ha megmérnék a képzeletbeli falszerkezetünkben a hőmérsékletet azt tapasztalnának hogy a falon(ami a vezeték a hasonlatban) nem esett szinte semmit a hőmérséklet max pár tized fokot. Ám a hőszigeteléseken igen(melyek az ellenállások). Mivel az egyik hőszigetelés ellenállása duplája a másiknak így itt lesz duplája a hőmérsékletesés. Azaz az egyik hőszigetlésen esni fog a hőmérséklet 10 fokot addig a másikon a duplája 20 fok fog esni. Na ehhez hasonlóan működik a villamos feszültség is.
2020. aug. 16. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
100%

Nekem a feszültséget még három szóval tanították: töltés szétválasztottsági állapot.

Nyilván a hajtóerő (feszültség) ezt megszüntetni igyekszik. Azaz mozgatná a töltéseket - ha lehet.

2020. aug. 17. 01:12
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!