Módosulhat valakinek a dns-e?

Véletlenszerűen módosulhat, ezt hívják mutációnak, ami az evolválódás része.

"ha valaki gyúr annak a gyerekének az izomszövetei eleve erősebbek lesznek valamivel?"

Nem, ez nem így működik.

Nem lesznek.

A gyerekednek a testi sejtek dns-ét nem tudod átörökíteni, csak az ivarsejtekét. A változás azokban megy végbe, ott történnek a lényeges mutációk, stb., amik evolúciót eredményeznek. Ezen a gyúrás semmit sem befolyásol. Azt amivé te válsz nem fogod tudni átörökíteni az utódodba.

"Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet (chevalier de Lamarck) Philosophie Zoologique című munkájában, 1809-ben ismertetett egy elméletet, melyet a későbbi korok lamarckizmusként emlegettek, s amely szerint a „szükséges” tulajdonságokat az egyedek kifejlesztették (vagy visszafejlesztették) életük során, s ezeket tovább örökítették utódaiknak."

...

"A lamarckizmus lassan hitelét vesztette, mivel a „szerzett tulajdonságok” öröklődését semmilyen kísérlet vagy megfigyelés nem támasztotta alá."

[link]

1. az öröklődés meglévő dns-re vonatkozik. A testépítés nem a dnst- hanem az izomfelépítést módosítja.

2. a dns mutációval változik, elvileg egész életed során. Ez azonban még annyi változást se jelent, mintha rálehelsz egy lavór vízre és az ettől fodrozódik.

3. Az evolúció, amely a változó körülményekhez való alkalmazkodás, csak sok sok generáció után hoz érdemi eltérést. Ha itt 1000 évig tíz fokkal melegebb lesz, és ehhez folyamatosan alkalmazkodik az egyén (meg a leszármazottai), akkor nem gondolhatod, hogy ezer év múlva ez egészen jól fog menni.

1) Az ember minden testrészében, minden szervében, minden sejtjében van DNS. Van az izmokban, a májban, mindenhol.

2) Csak azt a DNS-t adod tovább a gyerekednek, ami a herédben vagy a petefészkedben van, ott is csak azok a sejtek számítanak, amikből gyerek lesz: sperma és petesejt. Ezeket együttesen csíravonalnak nevezzük.

3) Ha a csíravonalban (azaz sperma vagy petesejt) módosul a DNS, akkor tehát továbbadod.

4) Ha nem a csíravonalban módosul, akkor nem adod tovább. Az izom, a máj, a vér, az agy: ezek nem csíravonal, azaz ha ezekben módosul, nem adod tovább.

5) A DNS kétféle módon tárol információt.

6) Az egyik információ féleség a szekvencia, ez olyan mint a könyvben a betűk. A szekvencia változása olyan, mintha egy szövegbe betűket (akár egész szavakat vagy mondatokat) toldanál be, vagy épp törölnél ki, amivel megváltozik a szöveg értelme. Az ilyenfajta "DNS szöveg" azaz szekvencia változások a mutációk.

7) A másik információ féleség az epigenetikai jel, ez olyan, mint egy könyvjelző a könyvben. A könyvjelzővel megjelölhetsz fontosabb fejezeteket, de maga a könyv szövege nem változik. Az epigenetikai jel a géneket tudja megjelölni, aszerint hogy ez most fontos vagy sem, anélkül, hogy a gén maga (a szöveg) megváltozna. (Fontos: a gén a DNS egy része, olyan, mint a fejezet, ami a könyv része. A gén megjelölése epigenetikai jellel olyasmi, mint a fejezet megjelölése könyvjelzővel. Egy könyvbe több könyvjelzőt is lehet tenni, vagy mindet ki lehet venni.)

8) A személy életének tapasztalatai a szekvenciát (vagyis a "szöveget") nem változtatják meg. Ebből a szempontból a gyúrás is "tapasztalatnak" számít. Tapasztalat ezen kívül az éhezés, stressz, boldogság, stb.

9) Bizonyos tapasztalatok képesek az epigenetikai jeleket megváltoztatni a csíravonalban. Például lehet tudni, hogy nagyon súlyos éhinség során bizonyos gének fontossága megváltozik (pl ami a kaja raktározásáért felel), és a szülő "megüzeni" az utódnak, hogy ezek a gének most fontosabbak. Ezt úgy tudja "megüzenni", hogy a csíravonalban megváltoztatja a könyvjelzőket, azaz az epigenetikai jeleket. Az utód mivel már ezekkel a jelekkel kapja meg a saját DNS-ét, minden sejtjében ezek lesznek.

10) Elvileg nem kizárt, de soha senki nem bizonyította (illetve nem hinném hogy bárki kutatta volna), hogy ha valaki sokat gyúr, az ilyen megváltozott epigenetikai jeleket örökítsen. Ha örökít is, annak nincs brutálisan látványos következménye, nem látjuk a valóságban azt, hogy gyúrós emberek gyerekei erősebben születnek. (Illetve ha erősebbek, az inkább nevelés hatása, azaz nem genetikailag öröklődik, csak amiatt, mert az apja súlyzót ad a kezébe. A zenész apuka meg gitárt ad.)

11) Ez az irányított, epigenetikai változás nagyon limitált, tehát azért minden tapasztalatot nem tudunk így átadni. Nagyon súlyos stressz (pl háború), nagyon súlyos, több éves éhezés, ilyesmik adódnak át, tehát mondjuk az, hogy szereted a rockzenét, az nem. A gyúrás a test számára olyan, mintha állandóan menekülnél a medve elől, állandóan hegyet kellene másznod, stb, tehát szerintem van némi esély, hogy beleessen ebbe a kategóriába.

12) Mai tudásunk szerint a szekvenciát (azaz a szöveget) a szervezet egyáltalán nem tudja irányítottan megváltoztatni (azaz célzottan mutálni), tehát ez mindig valamiféle véletlen (sugárzás, mérgek, másolási hibák) miatt változik, méghozzá véletlen helyeken. Az epigenetikai változás ezzel szemben irányított, tehát célzottan adott pontra kerül. De ez nem jelenti azt, hogy bárhova kerülhet, inkább úgy kell elképzelni, hogy mondjuk a sejt "eldöntheti", hogy 100 opció közül hova rak és hova nem.

13) A szervezetünkben amúgy mindig vannak mutációk, pl a bőrünkben a napsugárzás miatt, de ugye ez nem kerül a csíravonalba, nem öröklődnek. Ha rossz mutáció keletkezik, akkor az adott bőrsejt elhal, rossz esetben rákossá fejlődik. Ha a csíravonalban keletkezik rossz mutáció, akkor az csak az utódban fog meglátszódni (genetikai betegség).

14) A nem csíravonali sejtekben (izmok, máj, stb stb) is lehetnek epigenetikai változások, még ha a csíravonal nem is változik a gyúrástól, az izmok talán igen. Nem tudom hogy vizsgálta-e valaki.

*** A kommentben néhol szándékos egyszerűsítések és sarkítások vannak. ***