Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Létezik idő részecske?

Létezik idő részecske?

Figyelt kérdés
Az idő az egy adott részecske miatt zajlik vagy csak mi mérjük? Illetve az idő az folytonos?

nov. 17. 00:15
1 2
 1/18 2*Sü ***** válasza:
100%

> Létezik idő részecske?


Az idő – akárcsak a tér – absztrakt viszonyrendszer, amin belül definiálhatók irányok és méretek a különböző pontok között, akár ténylegesen van ott részecske, akár potenciálisan van ott. Az idő – ahogy a tér is – nem anyag, hanem az anyag bizonyos tulajdonságai között fennálló viszonyrendszer.


> Illetve az idő az folytonos?


Nem tudjuk. Az általánosan elfogadott álláspont az, hogy az idő folytonos. (Itt elő szokott jönni a Planck-idő, ami az idő természetes mértékegysége, és aminél kisebb időtartamot elméleti szinten sem tudunk sem mérni, sem megkülönböztetni, de ez nem valamiféle kvantuma az időnek, a Planck-idő ezen értelmezése nem helyes.)


Viszont létezik olyan hipotézis az elméleti fizikában, ami szerint az idő kvantált, ez néhány kvantumfizikai kérdésre magyarázatul is szolgálna, de kb. ugyanennyi kérdést is megnyitna egyben. De ez egyelőre tényleg csak egy hipotézis (felvetés, ötlet), és nem a világról alkotott modellünk része.


Tehát egyelőre nincs alapos okunk feltételezni azt, hogy az idő kvantált lenne, és nem folytonos.

nov. 17. 00:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 LeonScottKennedy ***** válasza:
66%

"Az idő az egy adott részecske miatt zajlik vagy csak mi mérjük?"


Nincsenek idő részecskék. Az idő az idődilatáció miatt nagyon nehezen mérhető pontosan. Az idődilatáció az a két térpont között fennálló viszonyrendszer, amennyire az idő relativitása arányosságában A térpont időben viszonyul B térponthoz. Ez pedig már gravitáció.


"Illetve az idő az folytonos?"


Az idő a sebességtől függ. Minél gyorsabban mozogsz, annál gyorsabban váltasz téridő-pontot. Minél gyorsabban váltasz téridő-pontot, annál gyorsabban fog telni az idő a saját nézőpontod szerint. Pl. egy fénysebesség-közeli utazás tökéletesen alkalmas "időutazásra" a jövőbe, amire visszaérsz a Földre, mindenki sokkal öregebb lesz.

És nem, ha megállsz egy helyben nem fog megállni az idő, a Föld, a Naprendszer, a galaxis attól még őrületes sebességekkel mozog. Sosem fogsz tudni az űrben tökéletesen egy térpontban megállni, mert nincs viszonyítási rendszered, hogy mi az, ami nem mozog. Na meg maga a téridő is igencsak fluid, flexibilis, ez az alapja a relativitásnak.

nov. 17. 02:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 A kérdező kommentje:
De a gravitációnál se tudtuk hogy van graviton részecske. Lehet az időnél is van. De 2-es akkor azt jelenti hogy lehetséges megállítani az időt?
nov. 17. 10:09
 4/18 anonim ***** válasza:

Az idő megállítása egyet jelent minden mozgás megállításával. Tehát ez a fogalom nem léteik, mert a létezése azt jelenti, nincs semmi mérhető.


A foton is hol részecskekén, hol hullámként érzékkelhető, az érzékelő eszköztől függően. A gravitációt hétköznapiasan úgy érzékeljük, mint súlyt. Azonban a változása hullámokban terjed és ezt az ember képes mérni.


Annak van jelentősége, hogy az anyagot nem folytonosnak, hanem kvantáltnak tudjuk, hiszen számos tapasztalat utal erre. Az idő kvantáltsága jelenleg azért nem kérdés, mert eszközeinkkel kizárólag kvantáltan (adott pillanatnyi állapotot) tudunk mérni, azonban a modellek, amelyekkel a világunkat leírjuk, lehetnek folytonosak is, ahol ez szükséges és fontos.


Az idő és a mozgás számunkra ekvivalens jelenségek, más szóval úgy tartjuk, az idő a mozgás mércéje. Egyik a másik nélkül értelmetlen. Azonban fontos szem előtt tartani, mi, makroszkópikus lények vizsgáljuk a világunkat, amit képesek vagyunk mérni, azokra próbálunk modelleket alkotni, hogy egymásnak elmondhassuk a világról alkotott elképzeléseinket. És bármit azért nem tudunk vizsgálni, mert mi itt és most tudunk mérni, amit mérünk, azt vagy direkt érzékeljük (pl. látjuk, hogy valaki fut), vagy eszközök sorával (pl. egy szabad proton létezésére abból következtetünk, hogy a modellünk szerint ezek bizonyosanyagokból távoznak, másokkal aztán találkoznak és ezt a szemünkkel érzékeljük. Veszünk egy alfa sugárzást (protont) kibocsátó izotópot, beletesszük egy ködkamrába, a proton nekimegy a ködkamra apró részecskéinek, azok elmozdulnak, amit mi egy csíknak láthatunk). Apróbb részecskéket és azok viselkedését még több eszközön át leszünk képesek érzékelni, eközben tekintettel kell arra lenni (azaz tudni kell), hogy az eredeti vizsgálandó dologgal mit tesznek ezek a műszerek, vagyis arról szerzünk-e tapasztalatot, amit szeretnénk.


Emiatt a megfigyeléseink egyre bonyolultabbak és nehezebbek, ahogy az egyre kisebb anyag mozgását tanulmányozzuk. És az emberek neveltetésüknél fogva sokfélék, ezért hajlamosak többféle nézőpontból gondolkodni a dolgokról. Így lesznek deterministák, a véletlenben hívők, sőt vallásosak, és az időt illetően egyesek azt mondják, mindentől függetlenül van, mások meg azt, az idő és a mozgás ugyanannak két nézőpontja. És borzasztó nehéz egy adott nézőpontot végig vizsgálni minden részletében, hogy megfelel-e a valóságnak. Így aztán többféle szemlélet létezik, eligazodni ebben úgy lehet és érdemes, hogy megnézzük, a különféle fajsúlyos emberek miként vélekednek erről, és a többség mellé állunk azon az alapon, hogy több (alapos) szem többet lát.

nov. 17. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 Wadmalac ***** válasza:

"De a gravitációnál se tudtuk hogy van graviton részecske."

És még ma sem tudjuk, hogy van-e.

A kvantumfizika tud vele számolni, de még egyáltalán nem biztos, hogy valóban van.


"Lehet az időnél is van"

Lehet.

De a gravitont legalább bele leeht tenni értelmes dolgokat kihozó kvantumfizikai egyenletekbe. Az idő teoretikus részecskéjéről ilyet nem hallottam.


Főleg, hogy a kvantumfizika az idővel nem is nagyon foglalkozik.

nov. 17. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 anonim ***** válasza:
0%

Kisfalugy György (időfizikus, renszermérnök) évtizedekig kutatta az időt. Ő maga felfedezett szerinte időforrásokat, amik magukból időt bocsájtanak ki. Ezek a hullámterek egymással kölcsönhatva hozzák létre a teret és az anyagot meg a lelket és úgy a mindenséget. Le tudja az elméletével írni az univerzumot, jobban mint a tudomány szerinte.


Online el lehet olvasni a könyvét

Kisfaludy György: A teremtés üzenete

nov. 17. 15:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 Wadmalac ***** válasza:
59%

#6: Ez a baj, hogy szerinte.

A tudomány szerint meg nem.

nov. 17. 15:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 anonim ***** válasza:
0%
7 Te honnan tudod, hogy nincs éppen neki igaza? Olvastad az elméletét? Képes vagy megcáfolni? Egy csomó helyen azonos következtetéseket ad a tudományéval, máshol meg jobbakat. Most így láttatlanból könnyű kritizálni
nov. 17. 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 2*Sü ***** válasza:
82%

> Te honnan tudod, hogy nincs éppen neki igaza? Olvastad az elméletét?


Nincs neki elmélete. Neki spekulatív elképzelése van, ötlete, meséje, amit maximum hipotézisként lehetne kezelni, ha nem lenne tele filozófiai, meg vallási természetű premisszákkal, hogy természettudományon belül is értelmezhető maradhatna.


> Képes vagy megcáfolni?


Nem-nem. Ez nem így működik. Most így gyorsan utánaszámolva kb. ötvennyolcmilliárd olyan dolog van, amit nem tudok megcáfolni. Ebből kb. negyvenkilencmilliárd olyan állítás van, amit nem csak én, de senki nem tud cáfolni. Ezekből számos állítás egymást kizáró állítás. A tudományban annak van bizonyítási kényszere, aki állít valamit.

nov. 17. 15:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 anonim ***** válasza:

9 Nincs neki elmélete. Neki spekulatív elképzelése van, ötlete, meséje"


Számítógépes szimulációkban megtervezte az alapfeltevési után az elméletét. Kijön neki. Úgy csavarodnak a hullámok (téridők) hogy valóban olyan szimmetriák jönnek ki. Nem csak felvetés, hanem egy komplett elmélet. Valamilyen szinten működik. A szimulációban legalábbis.


"Nem-nem. Ez nem így működik. Most így gyorsan utánaszámolva kb. ötvennyolcmilliárd olyan dolog van,"


Pont ezért nem kellene leoltani őket, mert nem tudod megcáfolni. Sok minden az ő emléletében is úgy jön ki mint a tudományban, tehát van egyezés. Egy csomó másban pedig nem.


Mondok egy példát. A kirlián fotók esetében ha levágunk egy növényi részt egy levélből, pl még a levél auráját (elelktromágneses) lenyomatát mérni tufjuk, holott az már nincsen ott. Ezért be is tiltották a Magyar tudományegyetemeken a Krilián fotózást. Namost erre a tudomány nem tud választ adni. Széttárják a kezüket. Ő Kisfaludy, aki egyes egyedül dolgozta ki az elmélet képes rá.

nov. 17. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!