Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A világűr mindenhol hideg,...

A világűr mindenhol hideg, még a csillagok közelében is? Csak akkor érezteti a melegítő hatását egy csillag egy adott térrészben, ha van is ott valamilyen anyag, amit "elér"?

Figyelt kérdés

Hőt leadni ugye 2 féle képpen lehet: hőáramlássan és hősugárzással. A csillagok hősugárzással "adják le" a hőt, ami ugye tulajdonképpen egy elektromágneses sugárzás.

A wikipedia azt írja, hogy "A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be.". Nekem ebből az jön le, hogy maga a (majdnem teljes) vákuum, a világűr tulajdonképpen (majdnem) 0 K (ezek szerint 2,7K, nem teljesen 0) tehát nekem ebből az jön le, hogy egy csillag mellett is 2,7K hőmérséklet uralja a "semmit", a csillagból kiérkező hősugárzás csak úgy szeli át a világűrt, és magát a teret nem is melegíti? Csak ha ez a hősugárzás valamilyen akadályba ütközik, pl egy bolygóba, azt felmelegíti, hiszen "bele ütközik". De magát a (majdnem) légüres teret nem is melegíti? Hiszen nincs anyag (pontosabban van, de elhanyagolható mennyiségű) ami fel fogná az elektromágneses sugárzást.

Bocsi, én nem igazán értek hozzá, csak laikus vagyok, pusztán logikusan (próbálok) gondolkodni.

[Ehhez kapcsolódik egy picit off kérdésem, hogy ha a hősugárzás egy elektromágneses sugárzás, akkor tulajdonképpen a hőforrásból (lehet ez egy csillag, vagy egy izzó vas) fénysebességgel "jön ki" a meleg?]



nov. 18. 01:09
 1/10 anonim ***** válasza:
90%

"A egy térnek, így a világűrnek önmagában nincs hőmérséklete, nem nevezhetjük sem melegnek, sem hidegnek, mert - az anyagi testektől eltérően - nem áll részecskékből.


Így tévedés a világűr hőmérsékletéről beszélni, vagyis annak sincs értelme, hogy hideg világűrről beszéljünk."


[link]

nov. 18. 01:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 LeonScottKennedy ***** válasza:
72%
Mivel elektromágneses sugárzásként adja tovább a hőt a környezetének a Nap, ezért igen, fénysebességgel halad.
nov. 18. 01:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
100%

A vákuumnak nincs hőmérséklete, vákuumra nem értelmezhető a hőmérséklet fogalma. Az, hogy a háttérsugárzás 2,7K hőmérsékletű, azt jelenti, hogy ha egy bármilyen anyagcsomót (pl. egy téglát) kiteszel valahol a galaxisközi mélyűrben, távol minden galaxistól és csillagtól, és magára hagyod, akkor legfeljebb erre a hőmérsékletre fog lehűlni, és nem lejjebb. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, mely kitölti az egész világegyetemet, ilyen hőmérsékleten tart minden létező objektumot az univerzumban, ami esetleg eddig le akarna hűlni.

Az elektromágneses sugárzás energiát közvetit az anyagnak, amely elnyeli, és olykor igen távolról érkezik (pl. csillagok fénye). A vákuumon (űrön) áthaladó foton nem emeli annak hőmérsékletét, ha akadálytalanul halad át rajta, hiszen nem lép kölcsönhatásba vele. Ezért sem értelmezhető a vákuumra a hőmérséklet fogalma.

nov. 18. 01:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:

Nagyon rossz példával élve ez kicsit olyan, mint mikor felkapcsolsz mondjuk egy piros lámpát egy szobában. A levegő attól nem lesz piros, nem lesz semmilyen színű, csak a fal, amit a fény megvilágít. Ha mondjuk füst vagy pára lenne a levegőben, az már pirosas színt kapna. Ugyanígy a (majdnem) teljesen üres űrben nincs hőmérséklet, csak a háttérsugárzás tölti be, ami azt az anyagot melegíti 2,7 Kelvinre, ami elnyeli. Ilyen anyag lehet gáz, por, törmelék, aszteroida, stb. Ha a sugárzás ilyen anyagba ütközik, akkor el is nyelődik, nem halad tovább (vagy legalábbis kisebb intenzitással), ahogy a szobában a füst miatt is kevesebb fény fogja elérni a falat.


"De magát a (majdnem) légüres teret nem is melegíti?"

Így van, azt nem melegíti, nem is tudná, mert a légüres térnek nincs hőmérséklete.

nov. 18. 07:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
100%

"A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be."

Ez valójában nem a sugárzás hőmérséklete, ilyen értelemben ez kicsit félrevezető. Inkább a sugárzás energiája akkora, ami ilyen hőmérsékletre melegít valamit, ami elnyeli, tehát anyagba ütközve ekkora hővé alakul az energiája. Ha nem nyeli el semmi, akkor tovább halad, megtartja az energiáját eredeti formájában.

nov. 18. 07:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:

Csillagok közelében a kozmikus háttérsugárzás szerepe elhanyagolható a csillag sugárzásához képest. Ez a 2,7 K nem a Naprendszerben, hanem messze kint a francban, a csillagközi térben annyi.

A közeli űrben, tehát a naptól 150 millió km-re ez az érték 280 K. Még a Plútó távolságában is megvan 40-50.

nov. 18. 14:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

"a naptól 150 millió km-re ez az érték 280 K"

Akkor hogy melegszik fel a Hold felszíne akár 100-130 Celsiusra a nappali oldalon?


De amúgy igen, a Naprendszerben a napsugárzás uralkodik, de a kérdező szerintem nem erre gondolt.

nov. 18. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:

#7 "Akkor hogy melegszik fel a Hold felszíne akár 100-130 Celsiusra a nappali oldalon?"


Mert a Hold nem egy gyorsan forgó feketetest. Nyilván ha kiteszel egy tárgyat a napra, akkor a napos oldala meleg lesz, az árnyékos meg hideg. A definíció épp ezért azt feltételezi, hogy 1) a sugárzás a referenciagömböt egyenletesen éri, 2) a referenciagömb a beeső sugárzás teljes spektrumát elnyeli, 3) a hőmérséklete pedig az eredő egyensúlyi feketetestsugárzáshoz tartozó hőmérséklet.


Ha a Hold gyorsan forogna, és az albedoja 0.12 helyett 0 lenne (tehát nem verné vissza a Napsütés 12%-át) akkor 280 K körüli lenne a hőmérséklete. Most csak úgy nagyon durván ellenőrizve, a napos oldal 130°C, a sötét -170°C, az átlaguk -20°C ami kb 250 K, a hiányzó 30 K meg az, amit visszaver.

nov. 18. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
Asszem értem. Akkor már csak egy olyan kérdés merülhet fel, hogy pl. a Hold felszínét kb. milyen hőfokra melegítené fel a kozmikus háttérsugárzás, ha a spektrális eltéréssel nem számolunk. És akkor bejön még az, hogy az minden irányból éri.
nov. 18. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
#9: 2.7 kelvinre. A kozmikus háttérsugárzás minden irányból egyenletes 0.001% pontosságig, és 2.7 K-es feketetest spektruma van. A referenciagömb így pontosan ugyanolyan spektrumú sugárzást nyelne el, mint amit aztán maga feketetestként kibocsát: csak úgy jön ki az egyensúlyi állapot, ha maga is 2.7 K-ig hevül.
nov. 19. 09:51
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!