Valóban az immunrendszerünk egy nagyon bonyolult dolog és a nagyobb részét nem is ismerjük még?

@1: "Pl. a microbiomot is csak pár éve kezdték el kutatni"

Ezt nem tudom, honnan vetted, de valamit nagyon félreértettél, igencsak régóta kutatják. Értsd: a hatvanas években íródot mikrobiológia szakkönyveknek is szerves része a téma. Amúgy magyarul mikrobiom, k-val.

Ahogyan a kérdés fel van téve, az biztosan nem igaz, mert hát honnan tudhatnánk, hogy mi az, amit még nem tudunk és összességében melyik a kisebb, meg a nagyobb része?

Inkább arról van szó, hogy nagyon is sokat tudnak egyesek /az immunológusok/ erről a témáról, csak sok a tévhit ezzel kapcsolatban a közvélekedésben, illetve vannak olyan kórokozók, amelyek képesek átverni az immunrendszert és itt akadnak valóban hiányosságok. Előfordul, hogy nagyjából azt is tudjuk már, csak azt nem, hogy miképpen lehetne ezek ellen is aktivizálni az immunrendszert, úgy, hogy a saját sejtjeinktől különbséget tudjon tenni és azokat ne pusztítsa, de itt is komoly előrelépések vannak.

Az AIDS, vagy a rák és a folyton megjelenő új vírusok kutatása során hatalmas tapasztalat halmozódott fel, csak ez olyan része a tudománynak, amely nem feltétlenül publikus minden tekintetben, különösen a genetikával kapcsolatos új eredmények, mert akkor minden ország kapásból képes lenne vakcinát gyártani, pedig erről szó sincs.

Egy kis ízelítő:

[link]

#2

Könnyen lehet, hogy félreértettem (nem ez lenne az első eset :)

Valamiért így maradt meg a fejemben, talán e miatt:

"Vannak, akik „újonnan felfedezett szerv”-ként tekintenek a mikrobiomra, mivel létezését az 1990-es évek végéig nem ismerték fel általánosan, és jelenleg úgy gondolják, döntő hatással van az emberi egészségre. "

[link]

@5: Ennek alapján az sem kizárt, hogy igazából én értettem félre. A kérdés kontextusában a mikrobiom a bennünk/rajtunk élő mikrobiális élőlényeket jelenti tudtommal - kb ezt írja a wiki is (hozzá kell tenni, más kontextusokban mást jelenthet, érdemes ez ügyben belelesni az angol wiki cikkbe). Ezt a témát pedig, ahogy írtam, már bőven boncolgatta a 60-as évekbeli szakirodalom is. (Lehet, sőt valószínű, hogy régebbi is, csak én nem olvastam régebbit.)

Persze, akkor kevesebbet tudtunk róla, most meg többet. Lehet, ez a 90-es évek valami áttörésnek az ideje, nem tudom. De igazából nem is értem a megfogalmazást:

"nem ismerték fel általánosan". Nem tudom, ez mit jelentene itt.

A matematikában azt mondják, egy problémakört akkor értettél meg, ha használni tudod bármely összefüggésben (azaz felismered). A fizikában egy jelenséget akkor értettél meg, ha egy tudatlannak el tudod magyarázni, adott esetben magad is elő tudod idézni megfelelő feltételek esetén (azaz nem rajtad múlik, ha nem).

Az immunrendszer egy annyira sokrétű, általános védekező eszköze az ember ugyancsak bonyolult szervezetének, hogy ennek teljes megértése (az előbbi értelemben) számos egyéb dolog megértését feltételezi. Ugyanakkor a működés egyes konkrét eseteit eltérő mértékben ugyan, de értjük. Ha mégse tudjuk használni, ez sok esetben nem rajtunk, hanem egyéb feltételeken múlik (idő, pénz, infrastruktúra, akarat és számos más). Például a mostani COVID immunválaszának elméletét ismertük, erre nem kellett időt pazarolni. A konkrét vírus konkrét immunválaszát ezért elég gyorsan meg is adtuk, ettől eltérő probléma a kivitelezé, számos egyéb körülmény ellenőrzése, és legfőképp a sokféle mutációra adandó válasz meghatározása. Utóbbi azért is lassú, mert az immunválasz rendszerszintű működésének egyes részleteit nem ismerjük.