Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A hazai covid-járványgörbék...

A hazai covid-járványgörbék utóbb vajon mitől fordultak leszállóágba?

Figyelt kérdés

Az új fertőzöttek, a kórházban lévők és az elhunytak száma bő egy hete visszaesést mutat.

Szlávik doktor úr elmondta, hogy a nyájimmunitáshoz eredetileg ~60% átoltottság/gyógyultság kell, de a brit mutáns térnyerése miatt inkább 80%-kal számolhatunk. Jelenleg a lakosság ~harmada tekinthető talán védettnek. De akik természetes úton szereztek védettséget, azok egy jó részénél ez már el is múlhatott. Akik észrevétlenül átesnek a fertőzésen, max egész rövid időre szerezhetnek védettséget, ezért a nem regisztrált fertőzötteket nem is nagyon számolom ide.

A nyájimmunitással elvben ugye egyenértékű, hogy a reprodukciós ráta 1 alá csökken, ez jelentené a leszállóág kezdetét. Ma el is mondták, hogy a mostani 25% átoltottság arra elég, hogy már érzékelhető legyen a járványgörbe alakulásán (azaz az emelkedés meredeksége feltűnőbben csökkenni kezdjen).

A görbe csökkenőbe fordulása azonban már most látszik. A szakemberek sem tudják még, ez egy hosszabb csökkenés kezdete-e, de remélik. Korábban ennyi napon át ilyen egyértelmű csökkenés mindig a hullám tetőzését követte.

Eközben az emberek kontaktusai biztosan nem ritkultak, az emberek elunják idővel az egészet, elég csak megnézni az utcán maszk nélkül együtt sétáló baráti társaságokat vagy a boltokban a kígyózó kígyókon belül a másfél méter be nem tartását. E téren nemrég még jóval nagyobb volt az össztársadalmi fegyelem, legalábbis nekem úgy tűnt.

Időjárási hatások is állhatnának mindemögött, azonban tavaly csak egy hónappal később tetőzött az első hullám. Nyár végén, kora ősszel pedig jóval melegebb időben indult a második. Szerintem az emberek mostanában kimerültebbek, mint tavaly, ez bizonyára az immunrendszerükben is tükröződik, ez önmagában pont hogy nem indokolná a 3. hullám hamarabbi végét. De valószínű, hogy - az oltottakon túl - pont az most az előnyünk, hogy már sokkalta többen találkoztunk a vírussal, és meg is maradt belőle némi védettségünk.

Vajon mi okozza a járvány efféle hullámait? Amikor még oltás sem volt, kétszer is hirtelen csökkenőbe fordult a járvány, ahogyan most is, csak már fokozódó átoltottsággal. Méghozzá érdekes, hogy az exponenciális növekedést mindig éles átmenettel követte egy merőben más reprodukciós rátájú exponenciális csökkenés.



2021. ápr. 5. 21:23
1 2
 11/12 sadam87 ***** válasza:
100%

A nyájimmunitást járványtani modellek alapján szokták számolni. Az egyik legegyszerűbb ilyen modell az SIR modell. Ez alapján a nyájimmunitás értéke, akkor áll fenn, ha a betegségre fogékonyak aránya (S/N, ahol S a fogékonyak száma, N a populáció teljes egyedszáma), kisebb, mint egy kritikus érték:

S/N < 1-(1/R0)

Ahol R0 az alap reprodukciós ráta (az a reprodukciós ráta, amit akkor kapunk, ha a populációban mindenki fogékony).

[link]

Az alap reprodukciós ráta az SIR modell szerint a következőképpen határozható meg:

R0 = β/γ

β és γ paraméterek, lényegében a betegség jellemzői.

γ: Ez lényeegében azt adja meg, hogy átlagosan milyen gyorsan lehet kigyógyulni a betegségből. (Adott számú betegnek naponta hányad része gyógyul meg.)

β: Ez azt adja meg, hogy egy fertőzött átlagosan adott idő (pl. egy nap) alatt hány másik embert fertőz meg. A járványügyi intézkedések főleg ezt tudják lényegében befolyásolni.

[link]

Tehát (bár általában nem így szoktak rá tekinteni) lényegében úgy is vehetjük, hogy a járványügyi intézkedések csökkentik a nyájimmunitáshoz szükséges védettségi arányt. Csak ez elég zavaró volna, nagyon nehézkessé tenné az összehasonlítást, ezért nem így szokták használni.

ÉS igen, ezt a társadalmi szokások is befolyásolják. Vannak olyan elképzelések, hogy (sok más ok mellett!) azért is érinthette a járvány erősebben a mediterrán országokat a skandináv országoknál, mert ott sokkal közvetlenebbek az emberek, gyarkabban ölelkeznek, puszilkodnak, stb. (Hasonló logika alapján befolyásolhatja a népsűrűség is a terjedést: ha kicsi a népsűrűség, jó eséllyel kevés az interakció, aza kevés az alkalom a vírus továbbadására.)

Másként fogalmazva különböző populációkban nem feltétlenül egyezik a nyájimmunitáshoz szükséges védettségi arány még pontosan ugyanazon a kórokozó esetén sem.

2021. ápr. 6. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 A kérdező kommentje:

Köszi szépen!

A népsűrűség érdekes dolog, mert pl Bp. belsejében sokkal magasabb, mint falvakban, de jobban bent élnek az emberek a négy fal között. Persze boltban + buszon tényleg sokkal többen összezsúfolódnak, ráadásul mindig másokkal. Utóbbi miatt lesz magas a személyenkénti napi kontaktusok száma. Hogy mégis jelentősen terjed a járvány vidéken is, szerintem azért van, mert ott alig ismerik a nagyvárosiak körében bejáratott védekezési módokat. Meg még azért is, mert falvakban több az idős, akik könnyebben elkapják, ill. súlyosabban kijön rajtuk.

2021. ápr. 6. 17:02
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!