Miért nem tudott fejlett civilizációt felépíteni a neandervölgyi ember?

De ez azt jelenti, hogy kb. ennyi is maradt belőlük.

A többiek kihaltak.

Ma már azt vetik inkább fel a régészek, hogy egyáltalán mit nevezhetünk civilizációnak, hogy valóban megfelelő-e a meghatározásunk, nem-e túl leszűkített. Ezt innen lehet indítani, hogy mi a civilizáció. Ma leginkább az írás és központosított hatalom köré szerveződik a meghatározása, de ha ezeket leszámítjuk, akkor más a kép. Ma a leletek sorban megkérdőjelezik a primitív ősember teóriát, amik javarészére egyáltalán semmi bizonyíték sincs. Lehet ott kezdeni, hogy a bemutatása is teljesen megalapozatlan és általában lefokozó jellegzetességekkel ábrázolták/ják. Szőrösnek hogy majomszerű legyen, nézzen bután, haragosan, vagy bambuljon, az arcbőre legyen egészségtelen, ragyás és kipirosodott. Legyen koszos, és ne legyen semmije. Ezt ma már javítják, mert ilyen ábrázolásokra nincs bizonyíték, semmiféle sem. De még előfordul a régi téves ábrázolás is.

A tanulmányok szerint sorban mutatkoznak meg az emberi vonások is, volt temetkezésük, ápolták a betegeket és időseket, vigyáztak a gyerekekre, volt művészetük, házasodtak a sapienssel, tehát jó kapcsolatuk volt... stb. Az eszközkészlet sincs még köszönőviszonyban sem a ténylegessel, mert lényegesen több eszközük volt, mint ahogy ábrázolni szokták, valamint már évtizedek óta tudják, hogy nem barlangban laktak elsősorban. Szóval azt lehet mondani, hogy a kérdés eleve egy tévedésre épül.

Tappancs mind ez nem változtat a lényegen, hogy földművesseg nélkül nincs komolyabb civilizació, földetművelni a jégkorszakba nem lehetett.

Ezert nem hozott letre civilizaciot a neandervölgyi, akinek a rehabilitacioja evtizedek ota tart.

Hasonlo kornyezetben a homo sapiens se hozott letre.

A föld több pontjan is kialakult a földműveseg de mindenhol a jegkorszak utan. Mikozben a homo sapiens 200 ezer eves.

"földművesseg nélkül nincs komolyabb civilizació"

Ezt nem osztják azért már annyira, az a régi teória.

Kérdés a földművességen mit értünk? A nagybani termelést, vagy a kis háztájit is? Stb. Itt egy szimpózium ezeknek a kérdéseknek az újratárgyalásáról, pár részletet röviden, csak hogy ez közel sem ennyire egyszerű kérdés mint megszoktuk. Ez csak példa jellegű itt, és bár kicsit hosszabb is, de érdemes talán átfutni a kifejezések értelmezései miatt, valamint a felmerülő új irányok megbeszélései miatt, hogy ez az egyszerűnek tűnő kérdés azért sokkal árnyaltabb. Itt részleteket válogattam össze - most nem rakosgatok idézőjeleket.

-------

A mezőgazdaság eredete: új adatok, új ötletek

Bevezetés a 4. kiegészítésbe

A szimpózium fő célja az volt, hogy jobban megértsük a mezőgazdaság eredetét az új terepmunkák, új helyszínek, új elemzési technikák és a radioaktív szén -dioxid dátumainak fényében. A mezőgazdasági eredet globális jellege kulcsfontosságú téma ...

Szimpóziumunk sokrétű nemzetközi régésztudományi csoportot tömörített, hogy közös érdekű és jelentős antropológiai jelentőségű témát - a mezőgazdaság eredetét - vizsgálja meg.

Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a különböző régiók legfrissebb adatait és ötleteit annak érdekében, hogy megvizsgálhassuk az első mezőgazdasági termelők csoportjai közötti egybevágóság és különbségek nagyobb kérdéseit. Sok új információ található számos fontos területről, különösen Ázsiából. A mezőgazdasági eredet vizsgálata történetének áttekintését követően ez a bevezető összefoglalja a konferencia eredményeit. A világon legalább 10 különböző hely van, ahol a mezőgazdaságot önállóan fejlesztették, és a háziasítás ókorát új felfedezésekkel visszaszorítják az időben.

Várjuk, hogy a szimpózium eredményei és következményei hosszú távon hullámzó hatással lesznek az antropológiára és a régészetre.

Definíciók és dátumok

Mobilitás és mozgásszegénység . Ezek relatív kifejezések, amelyek a teljesen mobilitástól a teljesen ülőig terjedő tartományt írják le. Az üledőséget nehéz mérni az utolsó vadászok és első gazdák régészetében, és ez a meghatározás ezt próbálja felismerni. Felmerült, hogy a kommenálók, például a házi egerek jelenléte és a növényi élelmiszerek szezonális elosztása ugyanazon a területen belül éves hosszú távú foglalkozást jelezhetnek.

Menedzsment . A vadon élő fajok (növények vagy állatok) manipulálása és bizonyos fokú ellenőrzése termesztés vagy morfológiai változások nélkül.

Termesztés . A talaj szándékos előkészítése ( Oxford English Dictionary ) vadon élő vagy háziasított növények ültetésére. Sok esetben a gabonatároló szántóföldi gyomokkal azonosították (Bogaard et al. 1999 ; Harris 2007 ). A kifejezést gyakran használják a vadon élő növények háziasítás előtti termesztésére.

Vannak olyan kifejezések is, amelyeket nem gyakran használtak a szimpóziumon. Az olyan szavak, mint a „kertészet”, „kertészet”, „terelés”, „pásztorkodás”, „tartás”, „tárolás”, „agropastoralizmus” és „az élelmiszer -előállítás intenzitása” szintén fontosak és hasznosak lehetnek a korai mezőgazdaság kutatói számára. a régi és az új világot is. Bruce Smith és mások például hasznosnak találták az „alacsony szintű élelmiszertermelés” fogalmát (Smith 2001 ). Egy ideális világban mindezeknek a kifejezéseknek rögzített jelentéseik lennének, amelyeket könnyen lehetne használni az első gazdák megbeszélésein, de jelenleg nem létezik ilyen konszenzus.

A mezőgazdaság eredetéről szóló korai nézetek az éghajlatváltozásra összpontosítottak.

Az oázis hipotézis olyan körülményt sejtetett, amelyben a növények, állatok és emberek a víz közelében lévő korlátozott zónákban halmozódtak volna fel.

Az 1940 -es és 1950 -es években azonban új bizonyítékok utaltak arra, hogy Délnyugat -Ázsiában nem voltak drámai klímaváltozások a pleisztocén végén - nem volt olyan válság, amely során az élet oázisokra koncentrálna. Az új információ kényszerítette a mezőgazdaság eredetének újragondolását.

Cohen szerint Kr.e. 10.000 után a bolygó összes lakható területe elfoglalt volt, és a népesség tovább nőtt.

Túl kevés az együttműködés és kölcsönhatás a kérdést vizsgáló különböző tudományágak között (pl. Genetika, botanika, állattan, régészet, nyelvészet, demográfia). Hatalmas mennyiségű kutatás folyik ma, meglehetősen tájékozatlan környezetben.

A háziasítás régisége sok területen mélyebbre nyúlt a múltba. Ma félelmetes szinkronicitás jelenik meg az első háziasítások időzítésében a pleisztocén vége körül.

Fontos elválasztani a mezőgazdaság eredetét a háziasítási folyamattól,...

A mezőgazdaság szinte egyidejű fejlődése oly sok helyen nem egyszerű véletlen.

Mások úgy vélik, hogy a mezőgazdaság eredetének egyidejűsége időben időben általános vagy globális okok mellett érvel. Teljesen figyelemre méltó, hogy a növények és állatok háziasításának folyamata úgy tűnik, külön -külön és függetlenül zajlott le számos területen, körülbelül egy időben. Figyelembe véve fajunk hosszú előtörténetét, miért kellene a mezőgazdaságra való átállásnak ilyen rövid időn belül, néhány ezer év alatt, több mint 6 millió éves emberi lét alatt lezajlania?

A Közel -Kelet a legjobb példa. Ebből a régióból több információ található a mezőgazdaság eredetéről, mint bárhol a világon: több lelőhely, több ásatás, több elemzés, több publikáció stb.

...a gazdálkodásra való áttéréshez ... való átmenet legfontosabb tényezői ...az emberi ülőképesség, a nagyobb népsűrűség, az erőforrások bősége, a földrajzi és/vagy társadalmi korlátok, a feldolgozási és betakarítási technológia, a tárolás, és vagyongyarapodás. ... Nem tudtunk azonban megegyezni az ok -okozati tényezők elsőbbségében vagy az általános versus specifikus magyarázat fő kérdésében.

[link]