Anno amikor megalkotta a természet a dinoszauruszokat honnan tudta,hogy csak abban az óriás struktúrában dolgozhat és miért nem alkotott olyan élőlényeket mint manapság?

A természet nem "alkot meg" semmit, sok minden lesz véletlen, ami müködöképes, az marad, ami meg nem megfelelö, az eltünik.

Az akkori természeti, környezeti és idöjárási körülmények a dinoszaurusz-féle állatoknak kedveztek, ezért azok terjedtek el jobban, de az emlösök más akkor kialakultak, csak kevésbé felelt meg nekik az adott környezet, ezért nem igazán fudtak fejlödni.

A dinók eltünése után viszont rengeteg lehetöség vált szabaddá, ezért ettöl kezdve terjedtek el jobban.

Hüllő a madár meg a kígyó is. Amire gondolsz, hogy egy étkezéssel sokáig elvan, mert lassú a metabolizmus.

Na most a madarak élő dinoszauruszok, ezért tudjuk, hogy nagyon nem azon a végleten vannak, mint a pikkelyes hüllők metabolizmus terén.

A mezozoikumban élt hüllők sok csoportja volt valószínűleg állandó testhőmérsékletű, a dinoszauruszok, a pteroszauruszok és az ichthyoszauruszok (zsírszövet fosszília alapján).

Habár a hüllők voltak a domináns életforma, azért nem feltétlenül van az, hogy az emlősök nem voltak már akkor nagyon diverzek, csak vannak élőhelyek, körülmények, amiért nem fosszilizálódik valami vagy a geológiai folyamatok megsemmisítik a fosszíliát vagy az emberi tevékenység semmisíti meg vagy meg sem találják. Pl. sokáig a Lisowiciáról sem tudtak, ami egy triászkori elefántméretű növényevő és egy szinapszida volt (pont mint az emlősök) és már szintén nagyobb testű növényevő dinoszauruszokkal versengett az élettérért.

Szóval igazából bármi lehet.

Olyan mértékben soha nem fogjuk ismerni az élővilágot a mezozoikumban, mint ahogy ma ismerjük, a már említett okok miatt. Pl. ki mondaná meg a mai élővilág teljes felépítését abból, ha egy egykori afrikai élőhelyen 100 millió év múlva találnak egy orrszarvú, elefánt, oroszlán és gepárd maradványt? Tudnák ebből, hogy velük egy időben egy dél-amerikai szigeten óriás teknősök császkálnak vagy egy ausztrál szigeten egy hatalmas szárazföldi életmódhoz alkalmazkodott rák? Hát nem nagyon.

És pont a mai helyzetből kiindulva könnyen előfordulhat, hogy elszigetelt helyeken egy tök másfajta fauna volt a domináns, akár nagyobb testű növényevő emlősökkel. Csak ez a része a történelemnek örökre elveszett.

A lelőhelyek mindig egy konkrét helyre és időre vonatkoznak, de nem lehet belőlük teljes látleletet képezni a bolygóra.

Csak ilyesmin spekulálni már nem teljesen tudomány hatásköre, mivel nyilván a paleontológiát is közvetlen bizonyítékokra kell alapozni.

Néha azért persze találnak ilyesmire is bizonyítékot, mint Cathaysia elszigetelt világa. Szóval sok olyan pl. növény élt ott a permben, ami a fő kontinensen, Pangeán már kihalt a karbon végén.

A madarak a "hüllő" vagyis Reptilia része épp ugyan annyira, mint a krokodilok. A dinók hüllők? Csak azért, mivel a madarak dinók. Ráadásul a hetes írta, hogy több hüllő csoportnál is kialakult a melegvérűség. Krokodilok ősei is melegvérűek voltak, az egész Archosauria egység melegvérű volt, az más, hogy a krokodilok már nem azok. Plesiosauria-k is melegvérűek voltak pl..

Hüllő megnevezés magyar nyelvben elég szerencsétlen, mivel húzza magával a hidegvérű dolgot értelmezésben. Hüllők közt minimum háromszor kialakult a melegvérűség. Már ha jól idézem fel a családfát a fejemben. Mosasauroidea-kkal kapcsolatban nem tudom mi a hivatalos álláspont.