A műanyagokat miért nem lehet beolvasztani és újra műanyagot csinálni belőllük? most a legtöbb fajtát simán kidobják a szeméttelepre?

Újrahasznosítás során rövidülnek a polimerláncok, egyre silányabb minőségű anyag lesz belőle. Pont, mint a papír újrahasznosításnál, csak ott nem atomi szinten, hanem kicsit nagyobb méreteknél, a cellulóz rostoknál történik hasonló folyamat. De a végeredmény hasonló. Nem lehet akárhányszor újrahasznosítani ezeket az anyagokat. És bizonyos alkalmazásokra már az egyszer újrahasznosított alapanyag sem jó.

Pl "be lehet olvasztani" a pet palackot szőnyegnek, de a CO2 nyomását tartó üdítős palacknak már nem.

Mint írtátok, írta valamelyikőtök, a műanyag anyagában megy tönkre, és sajnos nem olyan, mint a fémek, amiket gyakorlatilag korlátlanul újra beolvaszthatnak és ott a finomított tiszta fém alapanyag. A papír is ilyen, ott sajna a szálai elkezdenek töredezni és végül még a legrosszabb minőségű papírnak sem jók.

Préselgetnek papírból - ha jól emlékszem - brikettet - közben rákerestem :) szóval készítenek papírból préselt pelletet, más néven papír brikettet. Amit aztán el lehet tüzelni. Műanyagból is préselnek dolgokat, amik igénytelenebb termékek.

papír pellet brikett - google képek:

[link]

Műanyagból préselt "fa" burkolat. Nálunk is kapható. Ilyet fogtam a kezemben és rendkívül dekoratívra sikerült, egy nem bántóan mű hatású és színű kültéri "fa" padlózat. Tényleg jól néz ki.

plastic lumber - google képek:

[link]

Vagy közterületi padok:

[link]

És még sokféle módszeren dolgoznak. Szerencsére.

Egyrészt, amit a 4-es írt. Másrészt tegyük fel hulladékká vált egy műanyag használati tárgyad. Te gondosan beteszed a szelektívbe. Tegyük fel patikai tisztasággal el is mostad, hogy még porszem se legyen rajta, meg is szárítottad. Az a tárgy, akkor sem 100%-ban kémiailag tiszta egyfajta műanyag. Elég ha csak arra gondolunk, hogy pl a PET palackon rajta marad a kupak. Vagy csak a kupak gyűrűje. Az nem PET. Máris kell egy technológia, amivel szétszereled, szétválogatod. A legtöbbször ezt nehéz automatizálni, emberi munkaerő kell, az meg drága.

Mire szétszerelik, szétválogatják, elmossák, az mind idő, energia, pénz. Egész egyszerűen ma még nem éri meg. Sokkal olcsóbb felhozni a kőolajat és abból új tiszta műanyagot előállítani.

Egy idő után valószínűleg fordul majd a kocka és a mostani lerakókon lesznek a legnagyobb nyersanyagbányák. Jó drága lesz amit abból előállítanak, rosszabb is lesz a minősége, bonyolultabb is lesz a technológia, de ha nem lesz olcsón kitermelhető kőolaj, akkor az fogja még mindig jobban megérni.

Amúgy nem teljes mértékben kerül lerakásra a műanyag. Sok helyen energetikai célra hasznosítják (RDF, SRF). Azaz erőműben, cementműben elégetik. És ugyan nem anyagában hasznosul, de legalább energiatermelésre felhasználjuk más fosszilis tüzelőanyagok helyett és nem a szeméthegyek méretét növeljük. A budapesti hulladékégetőben kint Újpest mellett pl távhő meg villamos energia lesz belőle.

Amit valaki írt az üveggel kapcsolatban, nem értem, hogy miért szerencse, hogy egy terméket, amibe nyersanyagot, időt, energiát, munkaerőt, karbonlábnyomot fektettünk, miért jobb elásni, mint újrahasznosítani.

Látszólag nincs köze hozzá:

„Csakhogy, egy kicsivel mindig többet kell termelnie, mint amennyit a „sztatikus” rendszerben élő elődje termelt – hogy ki tudja fizetni a kamatokat (és azok kamatait) is. […] A piacon azonban nincs végtelen igény búzára, marhára, szerszámra, sóra. Az adósságot és a kamatot ennek ellenére fizetni kell. Új árukat kell tehát kitalálni, hogy új bevételekre tehessünk szert. Ám lehet, hogy az új áru „magától” nem is olyan kelendő. Föl kell tehát kelteni iránta az igényeket, sőt újabb és újabb mesterséges igényeket kell gyártani. Erre szolgál a divat, a reklám, a reklámipar és reklámtudomány. S már itt is vagyunk az őserdők letarolásánál, műtrágyánál, vegyszerezésnél, zacskós víznél, a tengerek haldoklásánál… […] A kamat ugyanis még meg nem termelt, el nem adott értéket jelent, kényszerít ki pénzügyi eszközökkel. A kamatot utol kell érni, ezért kell egyre több vegyszert, bóvlit, fegyvert, újabb és újabb igényeket kitalálni, fölkelteni és kielégíteni, ezért kell háborúkat szítani, de legalábbis jó ideig tombolni hagyni.”

Kiszely Károly: A gyilkos kamat