Hogy van ez? Tegnap 18 C'-ot mértem, de Februárban meg majd lesz jó nagy kemény minusz, nem most kellene hidegebbnek lenni? Hogyvan ez?

Szerencsére az időjárás nem statikus, az katasztrófa lenne, ha a különböző hőmérsékletű légtömegek nem lennének mozgásban.

Ezek a légtömegektől függ, hogy egy adott helyen éppen milyen az idő, télen is lehetnek enyhébb időszakok, ahogy nyáron is vannak hűvösebb napok.

Ebben a folyamatban a változás az, hogy a Föld egészére jellemző, hogy évről-évre magasabb átlaghőmérsékleti adatok vannak.

Afrika felől télen is érkezhet meleg légtömeg, olyankor enyhe az idő, de északról, esetleg kelet felől (Szibéria) kemény hidegek is jöhetnek, sőt a két légtömeg keveredésének helyén lehet igazán cudar időjárás, pl egy sok nedvességet szállító mediterrán ciklon, és az északi hideg légtömeg ütközése intenzív havazásokkal jár télen (nyáron meg több napig tartó heves esőzésekkel)

A téli időszakban az északi félteke kevesebb napenergiát kap, mint a déli. Ha nem lenne semmilyen légmozgás, ami hőt szállít, akkor télen egyértelműen hideg lenne.

De a légmozgásokat is a nap hőenergiája hajtja. Ezért, ha több hőenergiát vesz fel a Föld, nagyobbak lesznek a légmozgások is. Márpedig azok kaotikusak, nem láthatóak előre.

Ezért januárban, februárban nem szimplán hideg van, hanem a korábbiaknál kiszámíthatatlanabb hőmérséklet.

Úgy van ez, hogy olyan időjárási helyzet alakult ki a kontinensünk felett, hogy Közép-Európa délnyugati áramlással megkapta Dél-Spanyolország, Észak-Afrika enyhe légtömegeit.

Egy-egy konkrét eseményt nem lehet a klímaváltozás számlájára írni, régen is előfordult ilyesmi (a korábbi január 1-jei melegrekord, amit most átadtunk az enyészetnek, az 1921-ből származott).

#5 Oké ezzel csak az a baj, hogy gyerekkoromban (90-es évek vége, 00-es évek eleje) szinte minden télen volt legalább 1-2 alkalommal nagyobb mennyiségű, 10+cm-es hóesés, aztán mire a tizenéves éveim végére jutottam (2010-2015), addigra jóformán alig fordult elő ilyen. Most idestova 27 évesen pedig idejét sem tudom annak, hogy mikor volt utoljára egy kiadós hóesés. Eleve nagyon ritkán esik, de ha mégis, akkor is kevés, ráadásul gyorsan elolvad. Nincs nyilvántartásom róla, de garantálom, hogy az elmúlt 10 évben 5 alkalomnál többször nem volt 5cm-nél nagyobb hóesés és talán 3 alkalom, amikor ez meg is maradt legalább pár napig. És ismétlem: kisgyerekkoromban rendszeres volt a 10+cm, ami sokáig meg is maradt.

Ez természetesen földrajz függvénye is, nyilván máshol több hó van, mint nálunk. De ez a tendencia maximálisan kimutatható az ország (vagy a világ) bármely pontján. Senki nem beszélt "egy-egy konkrét eseményről", ez egy tendencia, egy minta, egy rendszer. Sokkal több, mint 1-1 kivételes alkalom. 1-1 kivételes alkalom az volt, ha 20 évvel ezelőtt nem volt kiadós havazás. Manapság ez már természetes és a kiadós havazás az, ami kivételes alkalom.

#7 Nem vonom kétségbe, hogy lesznek havas évek, ugyanakkor azzal nem értek egyet, hogy "ennyi idő alatt nem változott akkorát az éghajlat". Tessék, egy grafikon: [link] 1901 és 1993 között (93 év) összesen kettő alkalommal volt az éves átlag 11 fok fölött. 1994 és 2019 (?) között (26 év) 13 alkalommal, konkrétan 2013 óta egyszer sem volt 11 fok alatt.

Szóval szerintem ez messze túlmutat azon, hogy "hát így alakult". Ez már elég régóta egyértelmű még az ilyen pofon egyszerű adatokból is, hogy közel sem a véletlen hozza így és de, ilyen rövid idő alatt ilyen sokat változott.

Én a telekről beszélek. Nézz rá erre az ábrára.

[link]

2010 környéke egy gödör, egymás után több télnek is 0 °C alatti az átlaga (egyúttal ezek igen havas telek voltak), 2014 óta pedig jó néhány tél +2 °C feletti. Ez nem azt jelenti, hogy tíz év alatt 2-3 fokkal melegebbek lettek a telek és most már 4-ből 3 tél ennyire enyhe lesz, ebben jócskán benne van az is, hogy "így alakult".