Ha az Univerzum tágul, akkor az hogyan nyilvánul meg a Planck-hossz és a Planck-idő szintjén?

A téridő tágulását einstein modellje írja le, ami a téridőt folytonosnak veszi, nem kis építőkockákból álló kvantált valaminek. Azaz ez a probléma fel sem merül a tágulás leírása közben.

Azt, hogy ténylegesen kvantált-e a téridő, vagy folytonos, és ha kvantált, van-e bármi köze a planck-egységekhez, még nem tudjuk.

@5: Itt nem a léptékről van szó, hanem arról, hogy mennyire kötött rendszereket vizsgálsz.

A teret képzeld el egy lepedőnek, a csillagokat kis kövecskéknek, a galaxisokat kövek halmazainak. Ha a lepedőt elkezdjük nyújtani, az nyúlik is és távolítja egymástól a köveket meg a kövek halmazait. De ha a kis köveket rögzítjük egymáshoz, pl drótokkal, akkor azok nem fogják követni a lepedő tágulását. A galaxisok csillagai ilyenek, a drótok meg a gravitáció, ami összetartja a galaxisokat. De ha pl két homokszeket beteszel a kavicshalmazok közé nagyon közel egymáshoz és nem drótozod őket, azok távolodni fognak egymástól, mert követik a lepedő nyúlását.

Azaz ha pl van két szikladarab valahol az extragalaktikus térben, és csillagászati értelemben nagyon közel vannak egymáshoz, de a gravitáció nem tartja őket egybe, mert túl kicsik, akkor távolodni fognak egymástól a világegyetem tágulása következtében (a saját mozgásuktól most eltekintünk).

Két random részecskével még kisebb méretre igaz lesz ez. Azaz nem a méretek számítanak. Hanem a drótozás megléte vagy nem megléte.