Miért nincsen ragadozó kérődző emlős?

A kérődzés a nehezen emészthető növényi rostanyagok a fűfélékben előforduló szilikát és cellulóz keményítők és cukrok feldolgozására fejlődött ki.

Tehát a legelő állatok ilyenek.

[link]

A fehérjéket és zsírokat nem kell így feldolgozni.

Ezért a húsevő bele is pusztulhat az ilyen táplálék nagy mennyiségű elfogyasztásába.

És a kérődzőnek sem tesz jót ha specializálódott gyomrát, epéjét mondjuk fehérjékkel, zsírral vérrel terhelné. Szintén elhullás lehet belőle.

Vannak azért vegyes táplálkozású lények. Majom, medve, sertés...

Mindegyik eszik növényeket de füvet nem legelnek és nem is jó nekik azt adni.

A szárnyasok másképp oldották meg a fűfélék emésztését. (Zúza)

Az egész dolog egyébként abból indult ki hogy 40-45 millió éve a füvek egy kisebb evolúciós lépés során képessé váltak szilikát tűket és kristályokat beépíteni a szélükbe (perjefüvek, pázsitfüvek stb...). Ez egyfajta önvédelem volt részükről a legelés ellen.

(Ezért vágja el a széles lapos fűszálak éle a bőrödet is ha végighúzod rajta a kezed. Ezért érdes érzésű a lapja az egyik irányba míg sima tapintású a másik irányba húzva a kezed rajta.)

Ekkor ezeket még senki nem tudta megemészteni. Ezért rengeteg felhalmozódott bolygó szerte.

Gyujtó hatástól ezek meggyulladtak és meggyújtották a környező erdőségeket is. (Gyakorlatilag leégett az egész bolygó emiatt.)

A leégett erdők helyén szintén füves területek ( [link]

sztyepp, a szavanna, a préri, pampa) alakultak ki.

Ekkor alkalmazkodtak az állatok ennek a fűfélének a legeléséhez, és kialakult többek közt a kérődzés.

Az alábbi magyar leírás erről elég röviden ír:

[link]

"

Eocén (56-34)

...

A páratlanujjú patások jól alkalmazkodnak az egyre keményebb, szálasabb táplálékhoz, ami a kifejezettebb szezonalitás hozadéka.

"

(én olvastam erről egyszer részletesebb és hosszabb értekezést is már, azt írtam le röviden majd talán megkeresem)

#6

Az idézett linkben páratlanujjú patásokról írnak. Azok nem kérődzők.

#7 kösz igaz.

Bár itt a keményebb szálasabb táplálékot akartam inkább kiemelni. A kérődzés is ebben az időszakban alakult ki.

Talán a kérdezönek nem egyértelmü, és egyik linken sem találtam róla említést, hogy a kérödzök gyomra/i rengeteg baktériumot tartalmaz, amik a növényi tápanyagot elöemésztik - az állat számára emészthetövé teszik (pl. cellulóz, vagy a már említett szilikátokat, stb), ezt tudja utána az állat véglegesen megemészteni és felhasználni.

A ragadozóknál illetve a többi állatnál is, a fehérje emésztés önállóan, baktériumok nélkül is végbe megy (növényevöknél a növényi fehérjéket).

Felépítése mellett ez a legnagyobb eltérés a két gyomortípus között.

Ahogy a 9-es is írja, a legfontosabb dolog nem lett megemlítve, hogy mégis mi a jó csudáért alakult ki a többüregű, összetett gyomor.

A cellulóz, a növényi sejtfal alkotója, a növényi táplálék jó része állatok számára emészthetetlen. Többek között ezért látod viszont a lecsóból a paradicsom héját, vagy pizza után a kukoricát.

A növényevők ezt egy baktérium-tenyészet fenntartásával küszöbölték ki, ebből is két változat van. Ló, nyúl stb. esetében a megnagyobbodott vakbél és a nagyban módosult felszálló vastagbél teszi ezt lehetővé, ekkor viszont már veszteséggel jár a cellulóz bontása, hiszen ezen a bélszakaszokon már kevés tápanyag szívódik fel.

Másik opció a kérödzők többüregű gyomra és a kérödzés. Röviden, a bendőben élő mikroorganizmusok lebontják a cellulózt, az abból származó anyagok felszívódhatnak, míg a bacik nitrogén-tartalmú anyagokat vesznek fel.

Tulajdonképpen élőlény az élőlényben alapon, a bendőt eteted, hogy az "éltesse" az állatot.

Ezért nem állja meg az az állítás a helyét, hogy hússal ne lehetne őket etetni. Nyilván egyrészt felesleges, másrészt nem ilyen takarmányra van szüksége az állatnak, DE! mint említettem a baciknak kell a nitrogén.

Hogyan is oldották ezt meg anno? Szépen visszaetették

a feldolgozott állati fehérjét a marhákkal, szupi volt így fedezni a N-szükségletet, de közben meg a birkák után, a marhák között is felütötte fejét a kerge-marha-kór. Különben e célból karbamidot is etetnek az állattal.

Szóval a kis kitérő után, a válasz összefoglalása:

Azért nincsenek kérődző ragadozók, mert a kérödzés növényevő életforma. A kérödzés a cellulóz lebontására specializálódott táplálkozásforma.