Miért alakult a nők teste fizikailag gyengébbé az evolúció során, amikor az utód megvédése miatt indokolt lett volna, hogy erősebb legyen, mint egy férfi teste?

mert ha épp baba van a hasadban, vagy szopja a csöcsödet (ami őskörülmények között elég gyakori helyzet volt egy termékeny nő életében), akkor alapból sem te vagy a legmegfelelőbb ember a védelemre

úgy meg főleg nem, hogy a védekezés áldozatokkal is tud járni

és ha a csecsszopó anyja lerokkan vagy életét veszti, akkor a csecsszopó kilátásai is nagyban romlanak. meg úgy általában, a férfiak szaporodásban betöltött szerepe sokkal inkább pótolható. ha elesik a férfiak fele, a maradék ugyanúgy megtermékenyítheti a nőket, egy éven belül ugyanannyi utód születik, mintha minden férfi életben maradt volna, lélekszámra nem szenved hiányt a következő generáció. de ha elesik a nők fele, akkor bizony feleakkora lesz a következő generáció.

szóval sokkal célszerűbb volt, hogy elsősorban más emberek oldják meg a védelmet, ne az anya. na meg ahogy #2-es írja, gyakran közösségileg védekeztek a betolakodókkal szemben. meg ugye ott volt a legfőbb fegyverünk, az agyunk, amivel régtől fogva eszközöket alkottunk és kreatívan alkalmaztunk, így alapból nem volt akkora jelentősége a fizikai erőnek, mint sok más állatfajnál.

Akik az 5-öst lepontozták (aki nem én vagyok), félelmetesen műveletlenek.

Persze a liberális lmbtq, meg tudja isten, milyen ideológia áldozatainak fogalmuk nincs a természet törvényeiről= a természetes kiválasztódás, fajfenntartás törvényeiről.

Biológia órán minimum ismeret, hogy az erősebb, az egészségesebb, életrevalóbb vigye tovább a génjeit.

"Akik az 5-öst lepontozták (aki nem én vagyok), félelmetesen műveletlenek."

Amit 5-ös írt, azokra a fajokra jellemző, amelyeknél a hímre nincs (vagy alig) van szükség az utódgondozásban. Ott tarthat háremet és a nőstények megszerzéséért elindul egy evolúciós verseny a hímek között.

Azoknál a fajoknál, ahol az anya egyedül nem tudja felnevelni az utódokat, nem éri meg több nőstényért harcolni. Az egyedek párba állnak. (Bár vannak egészen más, extrém megoldások is.) A gyengébb hímeknek is jut nőstény. Ott a hím és nősteny nagyjából egyforma méretű. Ilyenek pl. a rovarevő énekesmadarak vagy a pingvinek.

Az ember evolúciós előnye a nagy agytérfogat, nagy koponya és ezzel a női medence nem tudott lépést tartani. Ezért az embergyerek fejletlenül születik. Mivel az ember nem tisztán növényevő, az élelmet az anya egyedül nem tudja megszerezni maga és a gyermekei számára. Ezért természetes körülmények között is párok nevelik az utódokat.

A nemi erőkülönbségek csak akkorák, amik a feldatokból következnek, ahogy a korábbi hozzászólók már leírták.