Amennyiben egy állat meghal a tengerben akkor lesüllyed az aljára és hozzáad a földhöz? És a Marianna Árokban vannak állatok Szóval milyen mély volt amikor megszületett?

Nem feltétlenül süllyed le teljesen, hiszen a fehérjék, a testszövetek bomlásakor a maradványok gyakran felfújódnak, különböző gázok következtében akár sokáig a felszínen is úszhatnak, például döglött halakkal is előfordul ilyesmi.

Aztán ahogy átázik a testszövet és a gázok kezdenek távozni belőle, akkor lejjebb sülyedhet, de valamennyi felhajtóerő fokozatosan keletkezhet benne és közben a vízben lévő organizmusok, kisebb, nagyobb lények, akár mikroszkopikus méretű rákocskák, planktonok szétkaphatják foszlányokra, lévén az átlagos tengermélység 3 km körül van, egészen bizonyos, hogy sok tetem nem tud lesüllyedni a fenékre, közben szétfoszlik.

Esetleg a mészvázuk süllyed csak le, így keletkeztek a mészkőhegységek egy része, majd tektonikus erők hatására kiemelkedtek a vízból.

A Mariana árok üledékének a vastagsága tudtommal nem ismert.

Az elpuszult állatok általában nem lesüllyednek, hanem megeszik más állatok, legfeljebb a belsö váz egyes részei kerülnek a tenger fenekére.

Ez meg okozhat esetleg 5-10 cm-es emelkedést az évmilliók során, többet nem.

Azért valamennyi tetem lesüllyed a tengerfenékre is, de a java részét még útközben elfogyasztják az állatok, másik része a kérdésnek, hogy a Mariana-árokban is van élet, még az alján is, (alul erről egy video). /Bár nézem ez most 2 képernyőnyi lett, de rövidítettem az idézeteket és ha érdekelne a linkek ott vannak alul./

"A mélytengeri élőlények szinte teljes mértékben a süllyedő élő és holt szerves anyagoktól függenek, ... Ezenkívül a felszínről származó termelésnek csak körülbelül 1–3%-a jut el a tengerfenékig, többnyire tengeri hó formájában. Nagyobb élelmiszeresések, például bálnatetemek is előfordulnak, és a vizsgálatok kimutatták, hogy ez gyakrabban fordulhat elő, mint azt jelenleg gondolják. Sok dögevő van , amely elsősorban vagy teljes egészében nagy mennyiségű élelmiszereséskor táplálkozik, és a bálnatetemek közötti távolságot csak 8 kilométerre becsülik."

Tengeri hó

"Az óceán mélyén a tengeri hó a vízoszlop felső rétegeiből lehulló , többnyire szerves törmelék folyamatos zápora . Jelentős eszköze az energia exportálásának a fényben gazdag fototikus zónából az alatta lévő afotikus zónába..."

Összetétel

"A tengeri hó sokféle, többnyire szerves anyagból áll, beleértve az elhullott vagy haldokló állatokat és a fitoplanktont , protistákat..."

"A tengeri hó legtöbb szerves összetevőjét a mikrobák , a zooplankton és más, szűréssel táplálkozó állatok elfogyasztják utazásuk első 1000 méterén belül. Ily módon a tengeri hó a mélytengeri mezopelágikus és bentikus ökoszisztémák alapjának tekinthető : mivel a napfény nem éri el őket, a mélytengeri élőlények nagymértékben támaszkodnak a tengeri hóra, mint energiaforrásra. A sekélyebb vizekben el nem fogyasztott anyagok kis százaléka beépül az óceán fenekét borító sáros „szivárgásba”, ahol biológiai tevékenység révén tovább bomlik."

"A gyorsabban az óceán fenekére süllyedő aggregátumoknak nagyobb esélyük van arra, hogy szenet exportáljanak a mélytengeri fenékbe. Minél hosszabb a tartózkodási idő a vízoszlopban, annál nagyobb az esély a legeltetésre."

Bálnahullás

"A bálna leesése akkor következik be, amikor egy bálna teteme 1000 m-nél (3300 lábnál) nagyobb mélységben, a batyal vagy abyssal zónában esik az óceán fenekére . [1] A tengerfenéken ezek a tetemek összetett, lokalizált ökoszisztémákat hozhatnak létre , amelyek évtizedeken át ellátják a mélytengeri élőlényeket. [1] Ez eltér a sekélyebb vizektől , ahol a bálnatetemet viszonylag rövid időn belül elfogyasztják a dögevők."

"A bálnaesések a nyílt óceán mélyén is előfordulhatnak a hideg hőmérséklet és a magas hidrosztatikus nyomás miatt. ... Amikor a tüdő leereszt, a bálnatetemek gyorsan és viszonylag sértetlenül elérhetik a tengerfenéket ..."

"1. szakasz

A ... „mobil dögevők” – például a halak és alvócápák – aktívan elfogyasztják a lágy szöveteket a tetemből. Napi fogyasztása 40-60 kilogramm lehet. Ez a szakasz általában hónapokig és 1,5 évig tart.

2. szakasz

A második szakasz ... olyan állatok, amelyek megtelepednek a csontokban és a környező üledékekben, amelyek szerves anyagokkal szennyezettek a tetemből és minden más szövetből, amelyet a dögevők hagytak hátra.Ez a szakasz hónapokig és 4,5 évig is eltarthat.

3. szakasz

A harmadik szakaszban a szulfofil baktériumok anaerob módon lebontják a csontokba ágyazott lipideket. A bakteriális szőnyegek táplálékot adnak a kagylóknak, kagylóknak, sántikáknak és tengeri csigáknak."

Tengerfenéken élő halak

"A plankton élelmiszer-elérhetősége a mélységgel gyorsan csökken. 1000 méteren a plankton biomasszája jellemzően körülbelül 1 százaléka a felszínen lévőnek, ... Mivel nincs napfény, az energia szerves anyagként jut be a mélyvízi zónákba. Ennek három fő módja van. ... Más anyagok a felső vízoszlopból lehulló részecskékként, tengeri hó formájában , vagy lesüllyedő növényi anyagként, például angolnafű formájában , vagy "nagy részecskékként", például elhullott halak és bálnákként a tengerfenékre süllyedve jutnak be."

"Bár a mélytengeri tengerfenéken élő halfajok általában nem válogatósak, mit esznek, mégis van némi specializáció."

"Néhányan dögkel táplálkoznak. A kamerák azt mutatják, hogy ha egy döglött halat a fenékre helyeznek, nagyon gyorsan megjelennek a gerinces és gerinctelen dögevők."

"Általában azonban a legelterjedtebb mélyvízi tengerfenéki halfajok gerinctelenekkel táplálkoznak."

Egy publikációból:

"A tengerfenékre süllyedő, nagyméretű nyílt tengeri gerincesek tetemei bőséges táplálékot jelentenek a mélytengeri bentosz számára, de természetes táplálékhullást ritkán figyeltek meg. ... Ezek a megfigyelések az Angola kontinentális peremén található tengerfenékről készült ipari, távvezérelt járművek videófelvételeiből származnak. ...A tetemeken vagy azok környékén nem észleltek bálnahullás típusú közösségeket, kivéve a feltételezett szulfidoxidáló baktériumszőnyegeket ..."

"Míg a legtöbb törmelék tengeri hó milliméteres méretű részecskéiként éri el a tengerfenéket, a nagy növények, algák és állatok maradványai tömeges parcellákként érkeznek, amelyek intenzív szerves dúsulási területeket hoznak létre."

stb - van kép is a publikációban nagyobb halak tengerfenéki teteméről.

Blnatetem a tengerfenéken (jó minőségű felvétel):

https://www.youtube.com/watch?v=CZzQhiNQXxU

Mariana-árok - érdekes állatok amik a felszíniekhez már nagyon nem hasonlítanak. Hosszú film (46 perces), talán csak átlapozni érdemes.

https://www.youtube.com/watch?v=-p723IUn6s0

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

China Daily cikke (mert jó fényképt közöltek le):

[link]

A 2-eshez még egy kis képanyag. Biztos új a kérdezőnek, mert hegyekben találnak fosszíliákat.

Szép kép egy hal fosszíliáról a Himalájában, egy kínai utazási oldalról:

[link]

weather.com (szintén egy nagy képpel kezdi):

Miért vannak halkövületek magasan a Himalájában?

Halkövületek a Himalájában

A Spiti-völgy tele van 540 millió évvel ezelőtti bizonyítékokkal, és vonzza a paleontológusokat a világ minden tájáról.

[link]

Kaibab Limestone - (United States ,Arizona - Kalifornia - Nevada - Utah)

"A Kaibab Mészkő a permi gerinctelen és gerinces állatok bőséges kövületeit tartalmazza. A Kaibab-mészkőben talált gerinctelen kövületek közé tartoznak a karlábúak, konodonták, korallok, krinoidok, echinoid tüskék, puhatestűek, hexactinellid és más szivacsok, trilobitok és callanassid garnélák üregei. A Kaibab-mészkőben talált fosszilis lábasfejűek közé tartoznak az óriási futballméretű nautiloidok. A fosszilis cápafogak, amelyek a chondrichthyanok változatos együttesét képviselik, az arizonai Kaibab-mészkőben fordulnak elő."

[link]

A Kárpátok kövületei (képekkel):

[link]

Video - túrázó fosszíliákat talált a Himalájában:

https://www.youtube.com/watch?v=fqzGQZcFj4U

Az állati tetemek felszaporodása a tengerfenéken, bármekkora is, több nagyságrenddel kevesebb a tektonikus mozgások okozta változásnál.

Amúgy a Marianna árok keletkezésekor azt senki se mérte meg, a tetemek felszaporodásának mértéke sem ismert, és akkor még az időbeli változást meg se említettük. Így tehát semmi esély ennek a meghatározására. De ebben is ez a legkisebb probléma, a nagyobb az, hogy aki ért hozzá, ezt nem tekinti érdemlegesnek, tehát megválaszolandónak, így nem is vizsgálja.

A fentiek kissé kemény de rövid megfogalmazása: értelmetlen kérdésekkel senki nem foglalkozik, aki képes lehetne rá válaszolni, így válasz nincs és nem is lesz.