Ha azt gondoljuk, hogy egy ősrobbanás volt, akkor az ahhoz hasonló, mintha azt gondolnánk, hogy az univerzumban csak a Földön van élet. Nem így van?

"Plusz léteznek megmaradási törvények, amelyek jó eséllyel a világunkon kívül is léteznek."

ezt mi alapján mondod? van bármiféle információd, ami alapján valószínűséget becsülhetsz rá?

Nem kötelező, hogy ez végtelen legyen.

Dávid Gyula is leírt egy hasonló elképzelést.

Az a baj ezekkel, hogy a tudományban ilyenkor az első kérdés az, hogy hogyan bizonyítod?

Ha sehogy, akkor legalább mutat erre valamilyen jel?

Mert elképzelésnek nem rossz, de miért lenne pont így?

“De ha valahol ki tudott alakulni a mi univerzumunk, akkor ott ahol nincs a miénk, ott ugyanígy kialakulhatott egy másik is.”

Hát igen. Vagy nem. Jelenleg nem tudjuk.

“külföldi életre meg azért mutat valamennyi esély”

Mutat hát. Állítólag több mint száz ország létezik a miénken kívül, tele élettel. Sőt, tele emberekkel! Azért az elég hihetetlen, kicsit szkeptikus is vagyok. Bár több ismerősöm is állítja ,hogy beszélt már külföldi idegenekkel, sőt, volt aki ott nyaralt ráadásul szkafander nélkül.

Földönkívülire gondolt a kérdező...

mondjuk a multiverzum elmélet nekem is rokonszenves.

OK.

Na, és akkor hogyan tovább?

Az a baj, hogy ebből még nem lesz kutatási támpont.

Régebben volt itt 2 kísérlet, ami elvileg kivinne a mi világunkból. Azóta is nagy csönd: nyilván rossz volt az értelmezés.

Tehát akkor mit vizsgáljunk?

Merre?

"Ha azt gondoljuk, hogy egy ősrobbanás volt, akkor az ahhoz hasonló, mintha azt gondolnánk, hogy az univerzumban csak a Földön van élet. Nem így van?"

Nem, ez teljesen más. Akkor lenne hasonló a kettő, ha csak egyetlen bolygó létezéséről lenne tudomásunk. De ez nincs így. Akár a naprendszeren belül is jó eséllyel találunk életet máshol is, és a lakhatósági zónán belül keringő ismert exobolygók száma is napról napra nő. Ellenben semmi okunk feltételezni, semmi ismeretünk nincs arról, hogy létezhet egy másik univerzum. Az, hogy "nem tudjuk kizárni" a létezését nem ok amellett, hogy reális lehetőségként gondoljunk rá, mert elvileg lehetetlen bizonyítani a létezését.

Ősrobbanás volt.

Az pedig, hogy a világunkon kívül létezik-e, létezhet-e bármi is - na, az a jó kérdés.

Több Nobel-díjat is ér.

Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni.

Számos tudományág foglalkozik az ismert világegyetem kutatásával. Ennek ellenére a tudósok nagyon sok fontos kérdésre még mindig nem tudják megadni a választ.

Meg tudja magyarázni a tudomány, hogyan jött létre a világegyetem és az élet? Röviden szólva, nem. Sokan azon a véleményen vannak, hogy a kozmológia magyarázatot tud adni arra, hogy hogyan jött létre a világegyetem. Azonban Marcelo Gleiser csillagász, aki a Dartmouth College professzora és agnosztikus, a következőket mondta: „Még távolról sem tudjuk a választ az univerzum eredetére.”

Ehhez hasonlóan a Science News magazin ezt írta az élet keletkezéséről: „Valószínűleg lehetetlen pontosan megmondani, hogyan is jött létre az élet a Földön. Bolygónk legkorábbi földtörténeti bizonyítékai ma már nem állnak rendelkezésre.” Ezek a kijelentések azt mutatják, hogy a tudomány még mindig nem találta meg a választ arra, hogy hogyan jött létre az univerzum és az élet.

Talán felmerül benned: „Hogyha az élet tervezés eredménye, akkor ki a tervező?” És ez további kérdéseket is felvethet, például: „Ha létezik egy bölcs teremtő, aki szeret minket, miért hagyja, hogy szenvedjünk? Miért engedi, hogy ennyi, egymásnak ellentmondó vallás létezzen, és hogy a vallásos emberek ennyi rosszat tegyenek?”

A tudomány önmagában nem tudja megválaszolni ezeket a kérdéseket. De ez nem jelenti azt, hogy nincs is rájuk logikus magyarázat. Sokan megtalálták a választ ezekre a kérdésekre a Bibliában.

Vannak tudósok, akik miután megvizsgálták a Bibliát, arra a következtetésre jutottak, hogy létezik egy teremtő. Ha kíváncsi vagy rá, hogy mi győzte meg őket, látogass el a jw.org weboldalra, és írd be a keresőmezőbe, hogy „az élet eredete”.