Mi a baj a műtrágyákkal?

A műtrágyákkal az égvilágon semmi baj nincs. A gond a gazdák fejében van, akik össze-vissza szórják. Nem jó időben, nem jó típust, nem megfelelő mennyiséget.

Ha kevés van a vízből, kiszáradsz, ha sok belefulladsz. Na most akkor káros a víz?

A műtrágya pont ez a téma.

Alapvetően a nagyüzemi mezőgazdasággal van a probléma. Mivel a megtermelt növények szinte minden részét elszállítják feldolgozásra, ezért a földeken nem marad jórészt semmi, ami lebomolva visszakerülhetne a talajba mint a következő generáció tápanyaga. Az elszállított növényekből élelmiszer lesz, ami előbb-utóbb a szennyvízben végzi, távol a termelés helyétől. Tehát a talaj tápanyagtartalmát pótolni kell. A tápanyagok pótlását gondos elemzésnek kellene megelőznie (a talaj laboratóriumi vizsgálat), majd ezek alapján kellene a megfelelő mennyiséget kijuttatni a földekre. Ez a vizsgálat sokszor elmarad.

Szóval kellene a műtrágya, de az meg honnan is van?

A nitrogén műtrágyákat -bármennyire is meglepő- földgázból állítjuk elő. Mondjam tovább, hogy ez most miért is baj?

A foszfort is pótolni kell. A foszfor műtrágyát bányászott, azaz szintén nem megújuló foszfát kőzetből állatják elő. Lassacskán annak is a végére fogunk érni.

Valamint számos egyéb nyomelem is eltűnik a termőföldből az intenzív használat miatt, nem véletlen az, hogy a mostani gyümölcsök, zöldségek kevésbé zamatosak. Így szemlélve vannak gondok a mezőgazdaságban és nem csak a műtrágyával...

5# eddig te írtad a legjobbat

De "nitrogén műtrágyákat -bármennyire is meglepő- földgázból állítjuk elő."

Ez csak szo-szo igaz.

A nitrogénműtrágyákat ammoniaszintézisen és salétromsav gyártáson keresztül állítjuk elő levegőből és hidrogénből.

A hidrogént ma földgázból a leggazdaságosabb előállítani, de technikai, kémia akadálya nincs annak, hogy mondjuk vízből állítsuk elő.

Ha viszont a foszfor elfogy, az szívás lesz.

Akkor a szennyvív "nagyon" értékes lesz. Arizónában, pl már most is visszaforgatják egy részét öntözésre. (Jó ott a víz miatt teszik ezt)