Gravitációs kölcsönhatás sebessége, eseményhorizont és a fény kapcsolata?

A Netflixen megjelent egy ismeretterjesztő film "A Trip to Infinity" címmel. Aminek megnézése után bennem, mint teljesen laikus porszemben a világegyetemben sok, akár butácskának is tűnhető kérdés merült fel. Ezek közül szeretnék kérdezni néhányat, brainstorming alapon, csak hogy tisztába tegyem a gondolkodásom. Előre is bocsi ha értelmetlenek, vagy összefüggéstelenek.

A fizika tényként kezeli, hogy semminek sem lehet nagyobb a sebessége mint a fénynek, ezzel kapcsolatban egy XX. század végi kutatásban (azt hiszem) kijelentették, hogy a gravitációs kölcsönhatás terjedési sebessége sem lehet gyorsabb mint a fény, tehát vagy vele egyenlő vagy lassabb (Jupiter és a kitakart kvazár képének esete).

Tegyük fel, hogy egy üres univerzumban ahol a fizika törvényei ugyan azok mint a miénkben, de nincs egy objektum sem a térben ami gravitációs hatást gyakorolna, egyik pillanatról a másikra megjelenik egy pontban egy fekete lyuk, és ugyanebben a pillanatban az adott pontból elindul egy foton fénysebességgel. Ha a gravitációs erő terjedése fénysebességgel azonos, akkor a gömbként táguló gravitációs mező, és a létrejövő eseményhorizont foglyul ejti a fotont vagy annak még sikerül megszöknie?

Illetve ehhez kapcsolódóan egy másik kérdés. Wikipédiáról idézve: "Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridő egy olyan határfelülete, amin túli események már nincsenek hatással a megfigyelőre." Ha ezt a fogalmat vegyítjük azzal, hogy az univerzum tágulásának mértéke gyorsul, így két objektum között a tér nagysága/távolságuk változása 1 sec alatt, nagyobb mint a fény által megtehető távolság 1 sec alatt, akkor egy idő után minden galaxis->csillagrendszer->bolygó körül lesz egy eseményhorizont, hisz a tágulás mértéke nagyobb mint a fény sebessége így a definíció szerint a fény és ezáltal semmi sem lesz hatással a külső megfigyelőre? Azzal a különbséggel, hogy itt az eseményhorizont nem a nagy tömeg miatt alakul ki, hanem a tágulás miatt?