A természettudományok esetén mitől függ az, hogy valamiből komoly téma lesz vagy csak hisztiznek rajta a nagyokosok?

@2: Úgy tűnik, nem kellene erőltetnem a telefonról írást...

"egy sokás területen máe bizonyított"

egy sok más területen már bizonyított

A gravitációs hullámok kísérleti igazolása alapvetően fontos volt az ismeretrendszerünk alátámasztása szempontjából. Ha nem sikerült volna kimérni a megépített és a bizonyítás céljának elméletileg megfelelő berendezéssel, akkor az fenekestül felforgatta volna a világnézetünket.

A multiverzum bizonyítására/cáfolására jelenleg semmilyen elképzelés sincs, így jelenleg nem is vehető számba, mint tudományos szempontból meghatározó elmélet.

Attól függ, hogy hogyan definiáljuk az Univerzum fogalmát.

Bár ami azt illeti, már definiálva van.

Latin szó, Universum = egyetemesség, világmindenség.

Universus = egész, összes, együtt valamennyi. (Ebből van képezve)

Eszerint az Univerzum az a világ, amelyben minden benne van. Ha teszem azt az ismert Univerzumon kívül találunk mégis valamit, akkor az automatikusan része lesz az Univerzumnak, csak eddig nem tudtunk róla.

Az Univerzum ugyanis hierarchiákból áll, van ugye a Föld mint bolygó, aztán a Naprendszer, ami egy galaktikában van, de vannak galaktikus halmazok, amelyek extra-halmazokat és azok szuper-halmazokat alkotnak és így egyre nagyobb csoportosításokról beszélünk, de Univerzum csak egy van, amiben minden benne van.

#5

“Bár ami azt illeti, már definiálva van.

Latin szó, Universum = egyetemesség, világmindenség.”

Az “atom” meg azt jelenti oszthatatlan, majd kiderült ,hogy mégis osztható. A “halfarkas” meg egy madár. A munkavédelmi bakancs nem véd meg a munkától. Lehetne sorolni érdekes elnevezéseket amik szó szerint értve nem igazán tükrözik a valóságot. Ezzel arra akarok célozni ,hogy attól még ,hogy azt jelenti az univerzum mert így nevezték el anno az még nem jelenti ,hogy ha felfedezünk valamit/ egy vagy több másik “univerzumot” a miénken kívül akkor azokat is belevesszük. Persze lehet igazad lesz, majd meglátjuk (már ha megéljük) ,hogy a jövő embere hogyan kategorizálja a látottakat.

Én is inkább úgy értelmezném, hogy az univerzum a mi világunk.

Ha létezik másik, ettől független világ - az már egy másik univerzum.

Lehetséges például, hogy ott már sok törvény eltér a miénktől.

"Az “atom” meg azt jelenti oszthatatlan, majd kiderült ,hogy mégis osztható."

Na igen. csak az a helyzet. hogy tévedés történt. Ugyanis a görögök filozófiai, vagyis elméleti úton jutottak arra az ötletre, hogy kell lennie egy olyan apró résznek ami a világunkat felépíti, ami már nem osztható és ez lenne az atom.

Aztán amikor Dalton megtalálta a részecskét, amiről tévesen azt gondolta, hogy a természet legkisebb építőköve, elnevezte a görögök tiszteletére atomnak, de mint utólag kiderült tévedett, mert amit ő atomnak nevezett, az osztható, vagyis valójában tévedés, hogy atomnak hívjuk, de mire ez kiderült, már túlságosan ismert lett a neve. A görögök nem erre gondoltak.

Mellesleg nem vagyok a multiverzum ellen, sőt maga a mainstream kozmológia szerint biztosan létezik, csak az a kérdés, mit értünk alatta.

Amint írtam hierarchiák vannak, például egy galaktika is iszonyúan nagy, de egy galaktikus halmaz ennek a gigászian sokszorosa, amelyben sok galaktika van. Aztán ott vannak a hiper galaktikus halmazok, amelyben iszonyúan sok galaktikus halmaz van, na és a szuper halmazok, ami meg elképesztően sok hiper halmazból áll. Ez így megy egyre feljebb, egyre nagyobb hierarchiák vannak, és ha tényleg léteznek páthuzamos univerzumok, akkor ott egyszerűen arról van szó, hogy tévesen kapta az Univerzum nevet, mert az már foglalt az összes hierarchiára, más nevet kellett volna neki adni, mondjuk Extra hiper-szuper halmazoknak és ebből lehet akár több is, amelyből az egyik a mienk.

"Extra hiper-szuper halmazok"

Szerintem itt minőségi különbség van.

Elméletileg nincs korlátja, hogy az egyik hiper-szuper halmazt áthúzd a másik helyére.

AZONBAN a világok között ez valószínűleg nem lehetséges!

Ezért érdemes szerintem külön nevet adni nekik.