Miért a Balti Tenger a tengerszint szabványa, nem egyforma vízszintűnek kellene lennie az összes óceánnak és tengernek, hiszen nem választja el semmi őket egymástól, egyben vsannak?

"nem egyforma vízszintűnek kellene lennie az összes óceánnak és tengernek, hiszen nem választja el semmi őket egymástól, egyben vsannak?"

Ez akkor lenne így, ha a tengerek nem párolognának, és nem lenne az apály-dagály jelensége sem.

"Mennyi egyébként a legnagyobb eltérés a vízszintek között a világ vizeiben?"

kb. 10-20 méter

Ha a föld tökéletesen gömb alakú és homogén lenne akkor az árapály kivételével ugyanolyan magas lenne a vízszint. De pl egy hegység mellett jobban fogja vonzani a vizet, mint attól távol. Vagy ha közelebb vagy a föld magjához akkor kisebb a gravitáció, mintha távol vagy tőle.

Emiatt a tengerszinttől vett magasságát egy hegynek pl úgy számolják, mintha a hegy nem lenne ott, de a gravitációs hatását kifejtené. Azaz oda tud folyni a víz, és jobban oda akar mert odavonzza a hegy.

A tengerszint feletti magasságok valójában nem is a tenger szinte fölötti értékek, hisz a tengerek vize is mozgásban van(ár-apály jelenség)

Valamikor meghatároztak egy magassági értéket, ez az Osztrák-magyar monarchia esetében, 1875-ben az Adriai középszintjét, amelyet a trieszti Molo Sartorio mércéjén mértek, és az lett az alapszint.

A birodalom területén fél tucat fő magassági pontot tűztek ki, a további értékeket azokhoz a magassági pontokhoz mérték.

Magyarország területén a Fejér megyei Nadap község terültén található a fő magassági pont az ősjel.

Az ősjeleket néhány évtizedenként ismét bemérik, ellenőrzik.

1960-ban rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban az Adriai alapszintről a Balti alapszintre kell áttérni.

Akkor a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (kronstadti) alapszintre, amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint. A Nadap főalappont magassága így 173,1638 m a balti alapszinthez viszonyítva (173,1638 mBf).

Az IAG (International Association of Geodesy) EUREF albizottsága (Regional Reference Frame Sub-Commission for Europe) 1994-ben hozott határozata értelmében egységes magassági rendszert hoztak létre Európában. Az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina) szintezési hálózatát, az UELN-95 egységes alapszintfelületéhez, az amszterdami vízmagasságmérő nullpontjához kell igazítani. Az amszterdami középtengerszint mintegy 14 cm-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál.

A magyar szintezési hálózatnak az UELN-95-hoz történő kiegyenlítése folyamatban van, jelenleg még hivatalosan a balti alapszintnek megfelelő EOMA-t kell Magyarországon használni. - ebből is látszik, hogy a különböző rendszerekre átállás nem egy rövid folyamat.

"a különböző rendszerekre átállás nem egy rövid folyamat."

Mert lusta a Lechner Tudásközpont, ki kell vonni mindenböl 14 centit azt kész :D

Elméletileg annyi lenne a művelet, de a hivatalos az, ha a magassági pontok bizonyítottan ki is vannak mérve, ellenőrízve.

Inkább az érdemel említést, hogy miért nincs kontinensenként még mindíg egységesítve a rendszer.

Balti felett, Adria felett, Amszterdam felett, és még ki tudja milyen rendszereket használnak.

Van az a régi sztori, ami gondolom csak legenda, de az eltérő magassági számításokra épül, amikor két ország közé kezdtek el hidat építeni a két partról kiindulva, és a híd középen nem volt szintben, mert az egyik ország az Adria, a mások a Balti feletti magasságpontokkal számolt...

Az, hogy egy település, hegy mennyivel emelkedik a tengerszint fölé kevésbé fontos, de lényeges.

A magassági pontokat nagy építkezéseknél is kiindulási pontoknak adják meg. A legtöbb esetben valóban elegendő, ha a függőleges füffőleges, a vízszintes pedig vízszintes az építményben.

Egy monumentális építménynél, hidaknál, duzzasztó gátaknál, de akár egy szakaszokban épített autópálya esetében is fontos a pontosan meghatározott magassági pont.

"és a híd középen nem volt szintben, mert az egyik ország az Adria, a mások a Balti feletti magasságpontokkal számolt..."

Azért egy hídépítésnél ezeket illik elöre pontosan összemérni, és ahogy írod pontosan meghatározott magassági pontokat elhelyezni.

Az egy legenda, anekdota, nincs semmi konkrét arról, hol is épült volna a híd.

Az egyik verzió, amit hallottam a Szovjetunió, a másik az USA-Kanada között (ahol nem is tudom mihez mérik a magassági pontokat)

A '70-es években '80-as évek elején volt "forgalomban" ez a sztori, amikor még a vagy igaz, vagy nem igaz történetek valódiságáról meggyőződni úgysem lehetett.