Rutherford kísérlete alapján más következtetés is levonható, mint hogy az atom közepén egy kis térfogatban található az atommag. Mégis ezt vonta le, miért?
Közismert Rutherford hírhedt kísérlete, amin vékony aranyfóliát bombázott α-részecskékkel (hélium atommagokkal) bombázott. Az ernyőn kirajzolódó mintázatok alapján több magyarázat is lehetséges. Azaz több atommodell konzisztens a kísérlettel. Mégis azt az atommodellt fogadta el, amit ma ismerünk. Nevezetesen : A pozitív atommag egy kis térrészben az atom közepén csücsül.
További értelmezési lehetőségek:
1 🔷 Mivel a mintázat egyenletes, így előfordulhat az is, hogy a pozitív rész található az atom szélén. Ugyanúgy lehetséges az is, hogy az atom olyan két egymást kiegészítő részből áll, amik egyik részében egy pozitív töltésű rész illetve közvetlen mellette a komplementer negatív töltésű rész helyezkedik el.
Ekkor az elektromos töltések egymáshoz kölcsönható törvényei szerint láncba rendeződik az anyag. Az atom szélén a pozitív töltésű részt a negatív mellé fog kerülni, hisz vonzza azt. Így ugyanaz a mintázat jön létre az ernyőn
2 🔷 Az is lehet, hogy az atomban ill. az anyag ezen rendeződési fokán egymástól különböző önálló egészet képez a pozitív töltésű rész és a negatív töltésű. Pusztán azért hisszük, hogy a pozitív a negatív töltésű résszel együtt képez egy közös objektumot, mert a korábbi tapasztalatainkból ezt vontuk le.
Mint ahogy az ionok sem alkotnak egymással közös egységet- hanem elkülönülve rendeződnek el- úgy azt a következtetést is le lehet vonni a kísérletből, hogy a pozitív és negatív objektum különálló egészet képez. Azért vannak egymáshoz közel, mert az elektrodinamika törvényei alapján így rendeződnek el (értsd : vonzás, taszítás). Így rendezőnek el az ionok, amik különálló egészet képeznek. Rutherford kísérletében ugyanilyen ernyőnyomokat kaponának [link]
3 🔷 Az is lehet, hogy az a kicsiny rész, amin visszaverődött a pozitív He atommag, maga az atom maga. Abban összpontosul minden és mint egy mechanisztikus ütközésben visszaverődik, ahogy a labda lepattan a falról. Az a rész amin akadálytalanul áthalad a He atommag a kísérletben az pedig üres térrész
4 🔷 A kvantumfizikában a kölcsönhatásba lépő tárgy/tészecske/sugárzás megváltoztatja a vizsgált kvantumhalmazt és annak kiterjedt szuperpozíciója összeomlik egyetlen állapotba. Lehetséges, hogy az atomban a pozitív és negatív rész keveredve van jelen. Nem korlátozódik szignifikánsan egyetlen térbelileg jól elkülöníthető részre sem. Az hogy ~ kísérlete megváltoztatta az atom ezen állapotát független attól, amilyen állapotban létezik az atom megfigyelése előtt.
válasza:
válasza:Ugye tudod, hogy nem annyi volt a kísérlet, hogy meglőtte az aranylemezt, aztán mivel volt visszapattanó, meg elhajló jel, random a hasára ütött, hogy akkor biztos van középen egy pozitív atommag.
Hanem kiszámolta, hogy milyen esetben milyen típusú szórást látna, és azt kapta, hogy akkor lát ilyen szórást, ha van egy kis pozitív töltés, ami ponttöltésként viselkedik az adott energiatartományban, és körülötte pedig egyenletes negatív töltés.
Miért nem lehet amiket te írsz:
1, Mert más szórási mintázatot adna. Ki lehet számolni, hogy ilyenkor milyen minta lenne az ernyőn, és nem ezt látta. Adott esetben ha lassú lenne az alfa részecske, akkor a negatív rész magához vonzaná, és bent ragadna az atomban.
2, Van akár egy-egy atomot magában is tudunk vizsgálni, és látjuk hogy semleges. Ha lenne töltése egy-egy atomnak, akkor taszítanák egymást, és nem kerülnének olyan közel egymáshoz, hogy össze tudjanak álni egy kristályba.
3, Szintén mivel semleges az atom, emiatt ha a kicsiny térrész lenne az atom maga, akkor nem Coulomb szórás képét adná az ernyőn, hanem olyan szórás képét, mintha kemény gömbökről ütközne vissza. Egyetemen második évben ki is számoljuk, hogy a kétféle szórás hogy néz ki.
4, Akkor még a kvantummechanika nem volt ismert/ elterjedt, így nehezen vont volna le egy olyan következtetést, ami ismeretlen elméletre épül.
Extra: Most már fizikban akár 10^(-15) pontossággal ki tudunk mérni dolgokat. És ki van mérve, nemcsak, hogy az atommag töltéseloszlása körülbelül egyenletes, hanem hogy a protonok, és a neutronok miből állnak. Teljesen hülyeség azt hinni, hogy ilyen pontos mérések mellett, nem tudjuk, hogy az atomok miből állnak, és 100 éven keresztül mindenki rosszat mért.
válasza: válasza: válasza:@4: Ez miben változtat bármin is? Van egy fekete dobozod. Hozzávágsz egy kis fekete dobozt egy sötét szobában, majd elkapszbegy visszarepülő kis fekete dobozt. Számít-e, hogy a két kis fekete doboz ugyanaz-e?
Apropó, a nem visszapattanó, hanem eltérülő részecskékkel mi a helyzet?
válasza:#5
Ha a részecske nem visszapattan, hanem elnyelődik és kibocsátódik, akkor teljesen hibás egyszerű elektromos taszítással számolni.
válasza:#2
2. Attól, hogy az atom semleges, még lehet külön a pozitív és negatív rész. A te válaszod ezt sehogy se cáfolja meg.
3. Mechanikus ütközésnél is lehet ilyen a szóráskép, legfeljebb nem gömb, hanem más alakzat jön ki megoldásnak.
válasza: válasza:#8
Mert egy jelenséget meg lehet hibásan is magyarázni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!