Anyagok meggyulladásánál ezek hogyan történnek?
Van egy kicsi fadarab, ha ezt bedobom a tűzbe, akkor lángra kap, feltéve ha nem vizes, bár ez is kérdéses. Viszont ha ez a fadarabot kitennénk egy meleg levegőjű helyre, akkor mi lenne? Ha a levegő olyan hőmérsékletű lenne, mint a lángok, akkor ugyanannyi idő alatt lángra kapna? Első gondolatra ha a levegő ugyanolyan meleg lenne, akkor is több idő kéne neki. Persze a nagyítós tűzgyűjtés az nem játszik, de igazából azt se értem, hogyha nagyítóval gyűjtik a fényt egy pontra, akkor ott nagyobb lesz a melegség, és azért kap gyorsabban lángra?
A másik kérdésem, hogy mi lenne, ha extrém hőhatás érné el, de csak rövid ideig. Egy atomfegyver extrém hőhulláma érné el, de csak rövid ideig. Persze ha felrobban egy atomfegyver, akkor ilyen nincs, de ezt most hagyjuk. Tehát felrobban az atomfegyver és a hőhullám egy kicsike ideig eléri az anyagot, de csak rövid ideig, max 1 másodperc. Mi történne mondjuk egy ruhával? Persze nem a robbanástól számított 1 km en belül, hanem ilyen 5-10-15 km.
válasza:Az égés feltételeit vegyük először számon:
1. üzemanyag/éghető anyag
2. gyulladási hőmérséklet
3. oxigén
Ezt követően térhetünk rá az első kérdésre.
"Ha a levegő olyan hőmérsékletű lenne, mint a lángok, akkor ugyanannyi idő alatt lángra kapna?"
Igen, amennyiben ideális környezetben van a fadarab - tehát megfelelő oxigénszint és elég magas hőmérséklet amitől begyulladhat az anyag - akkor lehetséges.
"nagyítóval gyűjtik a fényt egy pontra, akkor ott nagyobb lesz a melegség, és azért kap gyorsabban lángra?"
Igen, mivel egy pontban sűrűsödik az energia. Mivel a fény nagymennyiségű energiából áll így az adott pont ideális környezetben gyorsabban gyullad ki.
Az atomfegyveres kérdés eléggé relatív, mivel sok mindentől függ. Az atomfegyver robbanási sugarától, a ruha anyagától, a termelt hőtől, a hőhullám mekkora energiája maradt, amíg a ruhát eléri és a környezeti adottságoktól (pl. az adott pillanatban szél csend van-e stb.). Ezeket nem figyelembe véve az történhet hogy a) elég, b) sugározni fog a ruha és anyagában nagymértékben roncsolódik c) sugározni fog a ruha és kismértékben roncsolódik anyagszerkezete.
Köszi első. Az atomfegyveres példához kicsit visszakanyarodnék. Számomra eléggé érdekes, hogy ilyen rövid idő alatt lángrakaphat valami, ez nem furcsa? Bár az egy másodperc az azért ilyen téren sok idő, de ha irdatlan mennyiségű hő érne valamit nagyon rövid ideig, akkor csak roncsolódást tudok elképzelni reálisan. Tehát roncsolódik az anyag, de nem gyullad ki. Persze ez extrém hőhatás, nem egy tűz szintje, hanem a példa szerint atomfegyver hatása.
De ha tűzbe dobok egy fát, az se azonnal kap lángra, annak is kell idő, nem is kevés, de a tűz hőmérséklete nyilván sokkal alacsonyabb.
válasza:" b) sugározni fog a ruha és anyagában nagymértékben roncsolódik"
Ez gyanítom, nem igazán tudna megtörténni. Olyan rövid idő alatt nem tud anyagában komolyabban roncsolódni a sugárzástól a ruha anyaga. Ha olyan közel lenne a robbanáshoz, hogy tudna, akkor meg előbb elobbanna a hőtől, mintsem be tudna sugárzódni.
Számottevő mértékben besugárzódni csak hosszabb ideig tartó neutronsugárzástól tud. Sokkal hosszabb idő kell neki, mint amennyi elég egy organikus szervezet halálához. De ilyen meg atomrobbanásnál nem történik, a nagyon rövid expozíciós idő miatt.
Egyébként teljesen korrekt a válaszod, ment a zöld kéz.
válasza: válasza:1-et kiegészíteném, hogy ez a 3 feltétel akkor elégséges, ha ezek egyszerre, egy koncentrált térrészben állnak fent.
A tábortűzbe tartott fadarab azért gyullad meg lassabban (bár ha rendesen megvan rakva igen rövid idő az ami kell a meggyulladáshoz), mert nem a környzetnek kell elérnie az adott hőmérsékletet hanem a fadarabnak. Az, hogy a fa darab milyen gyorsan melegszik fel az sok tényező függvénye (pl. a környezeti hőmérsékletnek is, tehát ha a tábortűz körül nagyon meleg van hamarabb eléri a gyulladási hőmérsékletet, mintha a "hidegebb" a tűz.).
A fa melegedése alapvetően a Q=c*m*delta T szerint történik. A fával a környezet "Q" hőmennyiséget közöl, és ez fogja melegíteni. Ha a fa nedves akkor a víz magas fajhője miatt több hő kell ahhoz, hogy felmelegedjen, illetve utána a párolgáshője és később a forráshője is hőt von el a rendszerből. Ezért gyullad meg nehezebben a nedves fa.
Egy adott hőmérsékletű levegőben hogy mennyi hőt tud átadni a fának idő egység alatt (dQ/dt) az fadarab és a környező levegő hőmnérséklet különbségétől és az ún. felületi hőátadási tényezőtől függ. Ezért lesz lassabb a folyamat. Ha nagyon magas a hőmérséklet akkor ez az átadott hő nagyon gyorsan melegíti a fát és gyorsabban begyullad. Ld. pl. villámcsapás nagyon komoly hőt képes nagyon rövid idő alatt a fának átadni.
válasza:"Ha a levegő olyan hőmérsékletű lenne, mint a lángok, akkor ugyanannyi idő alatt lángra kapna?"
Gőzzel is lehet tüzet gyújtani:
~1:45-nél van a lényeg:
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!