Hogy lehet az hogy a Nemzetközi Űrállomáson 16szor kel fel a Nap egy nap alatt?

Idézve a cikkből:

“Ennek a szabálynak a betartása az ISS-en, amely 90 perc alatt fordul meg a Föld körül, valódi kihívás – magyarázta csütörtökön az űrhajós Dubajban tartott sajtótájékoztatóján.”

> „ezért helyesebb azt mondani, hogy ott 90 percig tart egy nap, és egy földi nap alatt 16 nap telik el az ISS-en.”

Ugye a nap szónak több jelentése is van (1: időegység, a másodperc 24*60*60-szorosa, 2: egy bolygó tengelyforgási ideje, 3: egy sötét–világos periódus,…), szóval ha a jó jelentését helyettesíted, akkor mind a kettő helyes, ha a rosszat, akkor mind a kettő helytelen. Ugye ezzel az eredeti kijelentés:

„A Nemzetközi Űrállomáson 16-szor váltja egymást a napfény és sötétség 86 400 másodperc alatt.” (Teljesen korrekt.)

DE:

„Az ISS-en 90 percig tart 1440 perc, és egy földi nap alatt 16*24 óra telik el.” (Az ISS nem relativisztikus sebességekkel mozog a Földhöz képet.)

#5

ez eléggé eröltetett ebben a formában.

A csillagászatban adott égitesten egy nap a Naphoz/központi csillaghoz viszonyított teljes tengely körüli körbefordulást jelent, a nap idöegységet mindíg a földi 24 óránkhoz viszonyítva adják meg, pl.: "A Mars tengely körüli forgásának ideje, tehát a szoláris nap hossza 24 óra 39 perc 35,244 másodperc."

vagy a Hold: "A kötött tengelyforgás csak a Földhöz viszonyítva áll fenn, a Naphoz képest nem, így a Holdon a nappalok és éjszakák kb. 15 naponként

váltakoznak, azaz egy holdi nap 29,5 földi nappal egyenlő hosszú."

[link]

Ha az ISS Földtöl való távolságától eltekintük (elhanyagolható a Holdéhoz képest), akkor kijelenthetö, hogy a Naphoz képest a 90 perces kötött keringési idejéböl fakadó 90 perces forgási ideje van, ergo egy "ISS nap" 90 percig tart (a Földárnyéktól megintcsak eltekintve).

Szerintem félreértettél. A 08:58-as válaszban szereplő 4 tagmondatból nem az utolsó kettő helyességét vitatom (és nem is az elsőét), hanem a másodikét. Nem helyesebb egyik a másiknál, csak a szavak jó jelentésére kell rátalálni. A magyar nem formális nyelv, és nem feltétlenül egyértelmű egy helyes mondat jelentése. (Másik példa többjelentésű/azonos alakú szavakra: „Ég a ház.” Erre felhoznád, hogy a csillagászatban mit jelent az ég, és elmagyaráznád, hogy az egészen biztosan nem a ház?)

> „16-szor váltja egymást”

Izé… 32-szer váltja egymást, tehát 16-szor van Föld-árnyék, és 16-szor a napsütés. De a lényeg az, hogy 16-szor megy ki az árnyékból a napra, ahogy a kérdésben írják.

> „A csillagászatban adott égitesten…”

A CSILLAGÁSZATBAN. A cikk szerinted inkább a csillagászatról szól, vagy a iszlámról? Csillagászoknak írták, vagy mindenkinek? Az benne a főkérdés, hogy az iszlám szerint napkelte-e, amikor az ISS kibukik a Föld mögül a Nap felé, vagy hogy mennyi idő alatt kerüli meg az ISS a Földet?

> „egy nap a Naphoz/központi csillaghoz viszonyított teljes tengely körüli körbefordulást jelent”

Oké, csak nem akartam bonyolítani a zárójelben. Természetesen lehet pontosítani a zárójelbe tett utalásaimat a 3 meghatározásra.

A világűrben nincsenek napok, se reggelek, se esték, se napkelték és napnyugták sem. Ez szokatlan a hétköznapok megszokásához képest ez igaz. Ettől még ez a helyzet.

A napok a Földön állva léteznek, úgy mint napkelte, delelő Nap és napnyugta például, éjszaka és nappal. A napokat nem úgy számoljuk és határozzuk meg, hogy hányszor jön ki egy űrhajó vagy egy űrállomás egy bolygó árnyékából. Mert a napokat sem így számolják és mérik, sem a tudományban, sem a hétköznapokban sem.

Többnyire a kérdéskörnél a megszokott választ ismételgetik, hogy 90 percenként megkerüli... bla bla bla. :) érdekesen hangzik, de semmi más, mint bulvár tudomány, mert az nem napkelte. A helyes válasz erre valójában az, hogy a világűrben és az űrállomáson nincsenek napok, nincs napkelte és napnyugta sem és dél sincs. Este sincs és reggel sincs. És ehhez nem kell lenni csillagásznak, űrhajósnak és fizikusnak sem.

Szóval a napkelte egy természeti jelenség például itt a Földön és nem azonos az űrben haladva egy bolygó árnyékából való ki-be lépésekkel, önkényesen ahányszor csak akarunk. Mert azért az ISS keringése kitalált periódusú keringés és nem a természet alkotta, lehetne valójában egészen más is, nem mérvadó.

A napkelte és napnyugta a napok számolásához kapcsolódik és naponta mindkettőből van egy-egy az adott földi helyen mérve. Pontatlan így fogalmazni, hogy ott az űrállomáson felkel a Nap, inkább látnak egyfajta "napkeltét", vagy a Nap előbújását a Föld mögül, vagy a Nap előbújását egy aszteroida mögül, vagy más égitest mögül, egy hold mögül. De az azért nem azonos egy napkeltével és szerintem nincs is még rá kialakított kifejezés, de a világűrben való közlekedés még nem jelent napokat és napkeltéket ilyen tetszőleges közlekedések miatt.

A keringési időt meg sem keverném a napokkal, más mind a kettő. Egy keringési idő lényegében majdhogynem tetszőleges lehet és mesterségesen lehet beállítani és létrehozni. A napokat meg a Földön nézve számoljuk, azt nevezzük napoknak (megvannak az alapvető kritériumai, hogy mi a nap mint időtartam).

Ott van a távolság kérdése is. Ha egy űrhajó a Hold távolságában keringve a Föld körül ki-be lép a Föld árnyékából az napkelte és napnyugta? Vagy ha a Nap körül kering...? Vagy ha a Neptunusz távolságában kering a Nap körül akkor az napkelte ami ott látszik?

Az Európai Űrügynökség oldalán korrekten írja, de csak így és nem magyaráz róla semmit:

"A keringő űrhajó fedélzetén eltöltött „nap” fogalma kissé elvont..."

"A legénységet minden "reggel" riasztó ébreszti fel ..."

[link]

Ugyanígy az űrállomáson vagy a Földtől jóval távolabbra lévő űrhajón is csak egy választott időmérést lehet alkalmazni, ahova visznek órát ami nem jelent valódi napkezdetet sem. Csak a megszokás miatt és a bioritmus miatt szükséges. Az időzóna is ilyen az űrállomáson, egyet kiválasztanak és azt használják, de a világűrben nincs időzóna sem. :) A megvilágítottság még nem azonos az éjszaka és nappal váltakozásával.

Röviden összegezve: a világűrben nincs este, nincs reggel, nincs napkelte és napnyugta és délidő sincs és még napok sincsenek.

A #8 válasz "lefordítva": A "nap", "nappal jelentése meglehetősen egyértelmű az ember számára. A földről ismert jelenség annyi, hogy a föld forog a tengelye körül, ennélfogva egy pontján álló ember számára időnként látható a nap, időnként nem, mert a föld átellenes oldaláról látható éppen akkor. Tehát a "nap" mint időtartam nem egyéb, mint az az időtartam, amennyi alatt megfordul a saját tengelye körül. Ha ilyent nem tesz, vagy nincs a közelben valami domináns fényforrás (nap, mint égitest), akkor ott a nap fogalom nem értelmezhető.

A híradás félreértések nélkül tehát így szólhat: ezek az űrállomások egy földi nap időtartama alatt 15-szor kerülik meg a földet, így 16-szor kerülnek a föld nap felőli oldalára, 16-szor az átellenesre, amit az egyszerűség kedvéért értelmezhetünk úgy egy földi nap alatt az űrállomáson 16-szor van nappal és éjszaka (értsd: világos és sötét).

Tehát űrállomáson is lehet beszélni napok hosszáról, csak nincs gyakorlati értelme, mert egy űrállomás, ha forog is, legfeljebb néhány perc alatt megfordul saját tengelye körül. És természetesen minden égitesten értelmezhető a nap, nappal, éj, napkelte és nyugta fogalma, amennyiben a közelében van jelentősen dominánsan látható nap. Pontosan ugyanazt jelenti, amit itt a földön. A nap felkel a horizonton, halad az égen (ekkor nappal van), majd lenyugszik és éj lesz. Az időtartamok hosszát a tengely körüli forgás határozza meg.

Nyilvánvalóan a Plutón is ugyanaz a helyzet elvileg. A gyakorlatban azért nem, mert a Plutó olyan messze kering a naptól, hogy onnan a napunk az ég egy csillaga csupán. Csillagok estén pedig nem mondjuk, hogy nappal, éjszaka, mert ez az onnan érkető fénytől a forgás hatására igen jelentős fényességváltozást jelent.